Életmód

Nagy változásokat és új élelmiszereket hozhat a globális felmelegedés

Lehet, hogy a Szahara kizöldül és kiszáradnak az Amazonas esőerdői?

Ha tovább melegszik a Földön az átlaghőmérséklet, tovább olvadnak a jégsapkák, emelkedik a tengervízszint, akkor a tengerparton élőknek el kell hagyniuk az otthonaikat, és újabb migrációs hullám indulhat el.

Ha nem tartják be a párizsi klímacsúcs megállapodását, és nem csökkentik az országok az üvegházhatású gázok kibocsátását, néhány év múlva már drasztikus változások lehetnek az éghajlatban a világon is, és Magyarországon is.

Ezt mondta a Faktornak adott interjújában Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-európai Egyetem professzora, a Fenntartható Energiapolitikai és Éghajlatvédelmi Központ igazgatója.

Trópusi növények - Fotó: Wikimedia Commons
Trópusi növények – Fotó: Wikimedia Commons

Forróbbak lesznek a nyarak

Több tanulmány jelent meg arról, hogy, hogy a klímaváltozás miatt mire lehet számítani 2030-ban, 2040-ben vagy 2050-ben. A prognózisok szerint nemcsak a hőmérséklet emelkedik majd, hanem több lesz a szélsőséges időjárási jelenség.  Magyarországon egyszerre lesznek forróbbak a nyarak, hevesebbek a zivatarok, erősödnek az aszályos jelenségek, és valószínűleg a téli-tavaszi belvizek is. Manapság a felmelegedés érzékelhető jele, hogy több költöző madár el sem ment, mert már nincs értelme.

A Föld más részein is nagy átalakulások lehetnek

Aki például Velencét akarja látni, gyorsan menjen el, mert a víz hamar tönkreteheti a várost. Bár Velencét megmentik hatalmas gátak építésével, de az már most látható, hogy egyre többször önti el a víz például a Szent Márk teret.  Lehet, hogy például a Szahara kizöldül, de az is megtörténhet, hogy kiszáradnak az Amazonas esőerdői – mondta a Faktornak a professzor.

Velence - Fotó: Wikimedia Commons
Velence – Fotó: Wikimedia Commons

A szakember szerint valószínűleg az élelmiszer-termelést teljesen meg kell változtatni. Ahol lehet, más élelmiszerekre kell áttérni. A mezőgazdaságot erősen érinti a klímaváltozás Annak az esélye látszik, hogy más gabonafajták is bekerülnek a termesztésbe. A felmelegedés azonban jót is tehet, mert nőhet a hozam.

A mostani, ijesztően gyors folyamat mindenképpen lassítható vagy megállítható. Az antarktiszi jégsapkát és a grönlandi elolvadt jeget már nem lehet visszaállítani, de azért a hatások jó részét lassítani lehet – vélekedett Ürge-Vorsatz Diána.

Ha a megállapodást aláíró országok valóban betartják az egyezményben foglaltakat, akkor javulhat a helyzet. A mostaninál ugyan nem lesz jobb, valamennyivel rosszabb is lesz. Annyira azonban nem lesz  rossz, hogy milliárdok életét vagy megélhetését tegye tönkre, de több helyen kellemetlenebb lesz az élet.

A teljes interjú ide kattintva olvasható.

Címfotó: Wikimedia Commons

Olvasói sztorik