Életmód

Mátyás ma kiosztja a sípokat a madaraknak

Február 24-e Szent Mátyás apostol ünnepe, akit Krisztus feltámadása után választották maguk közé a hűtlen Júdás helyére, hogy az úton rendelt tizenkettes szám teljessé váljék. Júdeában, majd Etiópiában hirdette a hitet. A pogányok megkövezték, majd bárddal lefejezték.

Közismert időjárási regula fűződik ehhez a naphoz.

Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál.

Ha Mátyás napján még fagy, akkor a jégtörő éleztetni adta a csákányát.

Ugyancsak ismert szólás a „Mátyás, Gergely két rossz ember”, mely arra utal, hogy ezeken a napokon nagy hidegek szoktak lenni.

A néphagyomány szerint az apostol ezen a napon osztja ki a sípokat a madaraknak, hogy újra énekeljenek.

A hideg idő jó termést, a szeles idő kevés tojást jelzett. Szlavóniában, ha az idő havas volt, búzát, árpát, zabot vetettek a jó termés reményében. A gazdasszonyok pedig sárgarépát, petrezselymet, borsót, azzal indokolva, hogy akkor nem eszi meg a féreg a magvakat.

Eső esetén attól tartottak, hogy a jég elveri a termést, és a szőlő savanyú lesz. 

Számos hiedelem fűződik a Mátyás-napi tojáshoz. A Szolnok megyei Csépán a Mátyás-napi tojásból kelt libát marakodósnak, veszekedősnek tartották. Turán úgy vélték, hogy „húsosfejű”, idétlen, nyomorék liba kelne ki. Székelykevén piros ceruzával jelölik meg a Mátyás-napi lúdtojásokat. Itt úgy vélik, ha kikel, a kisliba eltűnik, de ha sikerül, akkor jó gúnár lesz belőle.

Mátyás a halászoknak is jeles napja, ekkor kezdenek ívni a csukák. Az ezen a napon fogott csukát a nép Mátyás csukájának nevezi, és egész évre bő hal-fogást ígér.

(via, via, via)

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik