Életmód

Alig kétszázan élnek Európa legmagasabban fekvő falujában

Alig kétszázan élnek Európa legmagasabban fekvő falujában

A legközelebbi város 50 kilométerre van, de októbertől áprilisig megközelíthetetlen a hó miatt.

Amikor lovaik ziháltak majd élettelenül terültek el a hóban, Aluda és Gego Charkseliani tudták, hogy nagy bajban vannak. A legközelebbi kórház több mint tizenöt kilométerre volt tőlük, hasi fájdalomban szenvedő barátjukat pedig mielőbb orvosnak kellett látnia. A tinédzserek derékig álltak a hóban a kaukázusi pusztán, és azt hitték, hogy nem élik túl az esetet. Aztán ösztöneikre hallgattak, és tovább mentek.

Legalább a farkasok nem támadnak majd ránk – a lovak tetemei lekötik őket

– gondolták az unokatestvérek, majd kínkeservek között levitték a hegyről sérült barátjukat, Matrót.

Az elszigetelt falu

A grúziai Ushguliban nincs mentőautó. Ez Európa legmagasabban található lakott települése a tengerszint felett kétezer méterrel. Itt, a kontinens harmadik legnagyobb hegysége, a Shkhara ölelésében a középkori kőtornyok képezik a falu látványosságát.

Fotó: Thinkstock

A legközelebbi város 50 kilométerre van, de októbertől áprilisig megközelíthetetlen a hó miatt. Ez pedig tulajdonképpen az év nagy részében teljesen elzárja a külvilágtól az itt élő körülbelül hetven családot, akik együtt alig tesznek ki kétszáz embert.

Ha kifogynak a húsból, vaddisznóra vadásznak, ha vakbélgyulladásuk van, életük legkalandosabb és legveszélyesebb lovas útjukat kell megtenniük a rendelőig.A térség kemény éghajlata ellenére a grúzok zöld szemű, Mezopotámiához közvetlenül köthető, ortodox keresztény szván törzse évezredek óta ebben a felhők feletti völgyben lakik.

Sztrabón, a római birodalom legendás földrajztudósa hatalmas népnek tartotta őket bátorságuk és hatalmuk miatt. A gyakorlatilag megközelíthetetlen hegyvidék autonóm létet biztosított nekik még a török és perzsa megszállás alatt is, a behatolók ugyanis az alacsonyabb régiókban vívták sorozatos háborúikat.

Bár ellenségekkel csak nagyon ritkán találkoztak a magasban, mégis kőből épült tornyokkal bástyázták körbe a falut, melyek közül több ezer évvel később még ma is sok teljesen ép.

Ushguliban 300 torony volt. Mára 30 maradt meg, ezek az UNESCO védelme alatt állnak, és semmi bajuk

– mesélte Mevluti Charkseliani, a helyi Néprajzi Múzeum tulajdonosa.

Fotó: Thinkstock

Grúzia turizmusa mostanában szárnyal, öt év alatt megduplázódott a külföldről érkező vendégek száma, akik közül nyáron sokan mennek Ushguliba, hogy szelfizhessene egyet. Ez új jelenségnek számít.

A turisták többsége még abban reménykedik, hogy meríthet valamit a helyi kultúrából, mielőtt még túl késő lesz. A legtöbben egy felújított tornyot keresnek fel, ahol zamatos, húsos kenyeret, úgynevezett kubdarit fogyasztanak. Egyesek lovakat bérelnek és az Enguri folyó mentén a Shkhara lábánál lovagolnak. Csakhogy mivel Grúziában sok a látnivaló – és a falunak egyetlen bejegyzett hotelje sincs – csak kevesen töltik itt az éjszakát.

Egyik szemük sír, a másik nevet

A faluban, ahová a kerék és az autó húsz év különbséggel érkezett meg, még mindig nem tudják, hogy mit nyertek és veszítettek a fellendülő turizmussal.

Nagyon féltjük a nyelvünket, mert a fiatalabb generáció már kezdi elfelejteni

– mgyarázza Mevluti, aki kizárólag szvánul beszél a gyerekekhez. Mivel a helyi iskolákban grúzul tanítanak, a szvánok csak beszédben használatos anyanyelve, melyet már négyezer éve használnak a völgyben, komoly veszélyben van.

Fotó: Thinkstock

Most úgy tűnik, hogy nincs visszaút. Az Aluda városáig vezető út – ahol a cikk elején említett fiatalok majdnem meghaltak – 2012-ben megfagyott, a jelzőtáblák szerint 2022-re betonozzák majd le. A hónapokig elérhetetlen Ushguliba hamarosan turistabusz szállítja majd az érdeklődőket felborítva a társadalmi egyensúlyt és a hagyományos szván életformát a kereskedelmi célokat előtérbe helyezve.

A járható út viszont békét és nyugalmat hozhat a közösségnek, amely azt a leginkább megérdemli. Munkahelyeket hoznak majd létre, felújítják az épületeket, a gyerekek pedig azonnali orvosi ellátásban részesülhetnek kihűlés esetén.

Amikor az elkerülhetetlen kompromisszumról kérdezték, Mevluti szünetet tartott, mielőtt megszólalt volna.

Nem félünk a változástól. Amitől félünk, az a veszteség.

Betiltották a fotózást egy svájci faluban, mert túl gyönyörű
Akik nem tartják be a hétfőn hatályba lépett törvényt, szimbolikusan öt svájci frankot kell fizetniük büntetésként, amit teljes egészében a környezetvédelemre fordítanak.

(Condé Nast Traveler, kiemelt kép: Thinkstock)

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik