Csinos postáskisasszony, élelmes szatócsok, szigorú néptanítók, és megbízható útkaparók éltek a faluban, melynek széldarálói tavasztól őszig őrölték a gabonát a tanyaudvar hátulsó, szelesebbik végén. Ópusztaszer 14 csodás épületből álló szabadtéri falumúzeuma a századforduló Dél-Alföldjének paraszti világát mutatja be.
Nemzeti Történeti Emlékpark
Árpád vezér évszázados emlékműve, a monumentális Feszty-körkép, az ezeréves monostor romjai, és a skanzen. Hosszú évtizedek óta a térség legvonzóbb turisztikai célpontja az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Kallós Ede historizáló Árpád vezér figurája a Millenniumra készült el, ugyanúgy, ahogy a lenyűgöző Feszty-körkép. Feszty Árpád tekintélyes méretű panorámaképétől karnyújtásnyira a 11. században épült bencés monostor romjai, amely a középkori Dél-alföld legjelentősebb nemzetségi monostorává nőtte ki magát.
Ópusztaszeri körkép, egy kicsit másképpen
A monostor jelenleg is zajló ásatási területéről lesétálva másféle világba érünk, Magyarország egyik leghangulatosabb, múltidéző skanzenjébe. Ópusztaszer Nemzeti Történeti Emlékparkjának szabadtéri néprajzi múzeumában a Dél-Alföld mezővárosi és tanyai portái, a népi építészet jellegzetes, egyszerű, ám annál szebb alkotásai között járunk. Alföldi tanya gémeskúttal és itatóval, szalmafedeles kerekól a csirkéknek, fából emelt kukoricagóré tárul szemünk elé a hangulatos szabadtéri néprajzi múzeumban.
A 19. század közepétől az 1930-as évek végéig terjedő időszak vidéki életének mára csaknem végképp elfeledett tárgykultúráját, népszokásait, jellegzetes építészeti emlékeit ismerhetjük meg testközelből a gondozott múzeumfaluban járva. Régi mesterségek szépséges alkotásai, különleges helyszínek és tárgyak, posta, szatócsbolt, széldaráló, kisvasút és a tanyasi iskola mind-mind szerves részei voltak az alföldi emberek mindennapjainak.
A régi házak között végigsétálva a látogatók részesei lehetnek az egykori paraszti világnak; paprikaőrlők, tűzoltószertár, útkaparók, távírda, ma is működő szatócsbolt pékműhellyel, olvasókör és az árpádhalmi tanyasi iskola. Telítődünk a régi történetekkel, az iskola tantermében talán épp a Kincskereső kisködmön Gergője hajol át a kopott iskolapad fölött, uzsonnáját nyújtva a kis Bicebócának.
A tanyasi iskolák udvarán a környék lakói rendszerint keresztet és harangot állítottak. A községektől távolabbi tanyákon élők ritkán jutottak el templomba, ezért a papok ezekben az iskolákban miséztek.
Számunkra teljesen ismeretlen foglalkozásokkal ismerkedhetünk, például az útkaparó, akinek feladata a makadám – más néven macskaköves – utak karbantartása, az útszél kaszálása, a környező fák gallyazása, kordában tartása volt.
1893-ban kezdték meg az Alföldön az első komolyabb, állami utak megépítését, az első 301 kilométer hosszan Bajától Félegyházán és Csongrádon át egészen Gyuláig ért. Az utak mellett zúzott kőből halmokat raktak, az útkaparó ezek darabjait talicskával hordta szét, majd elterítette az úton.
A skanzen szélén álló szentesi szélmalom épületét eredetileg Csúcs János építtette a Kiegyezés évében Szentes határában. A felülhajtós szélmalom négy szintes, emeletein a lisztespad, a kőpad, a sebeskerékpad és a nagykerékpad szépen felújított állapotban tekinthető meg. Szentes mellől a nyolcvanas években telepítették át a tekintélyt parancsoló méretű ipartörténeti műemléket a skanzenbe, mellette több kisebb, úgynevezett széldaráló is áll a múzeumfaluban.
Újra forog a mindszenti széldaráló az Emlékparkban!
Újra forog a mindszenti széldaráló az Emlékparkban! Nemrégen befejeződött a felújítása a skanzenben található széldarálónknak, amit a mai napon felvitorláztunk és a szeles időben ki is próbáltunk. Gyönyörűen végezte a dolgát, nézzétek meg a videót! Talán kevesen tudjátok, hogy Magyarország pár tucat megmaradt szélmalma közül (közel 1000 volt) csak pár az, ami eredeti helyén fel van újítva, de ezek között alig van működőképes, egyiket sem működtetik még bemutató szinten sem. Ez azért van, mert kihalt a tudás, csak kevés ember maradt az országban, aki kutatja, érti a szélmalmokat. Olyan, aki működtetni is tudja szinte nincs is. Hatalmas szerencsénk, hogy a közeli Dorozsmai malom szinte egyedüli kivétel az országban, Vass József, a malom gondnoka (és tiszteletbeli szélmolnár) a szélmalmok jó ismerője, szakértője sokat segített minket elméleti és gyakorlati tudásával.Ezért is hatalmas dolog, hogy ma megfordult magától a mi kis darálónk. Bizonyíték arra, hogy a tudás visszaszedhető, a szikrája még megvan, parázslik, újra lángra lehet lobbantani, akár egy kihalt mesterséget is, a szélmolnárságot.
Közzétette: Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark – 2018. december 10., hétfő
A széldarálók takarmányok őrlésére szolgáló, vályogból tapasztott, vagy fából összetákolt kisebb malmok voltak.
Nemcsak a Feszty-körkép és az Árpád-kori bencés monostor miatt célszerű meglátogatni az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot, hangulatos falumúzeumában ha csak néhány órára is, de a régi tanyasi élet mindennapjainak részeseivé válhatunk.
Kiemelt kép: opusztaszer.hu
