Kertünk-Portánk

Szerencsétlenséget hozhat a ma levágott fa ága

Március 25-ikéhez, Gyümölcsoltó Boldogasszony napjához több hiedelem is fűződik.

Amikor Jézus születése napjának megünneplését december 25-re tették, rögtön kilenc hónapot számítottak visszafelé, s így rögzítették Mária fogantatásának  napját március 25-ére. Gyümölcsoltó Boldogasszony ez a nap, a legszélesebb értelemben vett termékenység ünnepe.

Mivel Szűz Mária  e napon fogadta méhébe Jézust, a hiedelem szerint az  a gyermekre vágyó asszony, aki Gyümölcsoltó Boldogasszony napján  óránként imádkozik,   élete párjának közreműködésével biztosan teherbe esik.

Az analógiás mágia az alapja annak a szokásnak, hogy ezt a napot a fák oltására, szemzésére tartják alkalmasnak. A magyar nyelvterületen él az a hiedelem, hogy azt a fát, amit ilyenkor oltanak, nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyna ki belőle. Így tartották ezt például Zagyvarékason és a Mura-vidéken is. Az Ipoly vidéki falvakban vigyáztak a frissen oltott fára, mert ha letörne az ága, az szerencsétlenséget eredményezne.  Szeged népe szerint a szemzett fából nem jó másnak adni, mert ezzel a termést odaadnák.

Göcsejben azt tartották, hogy  a frissen oltott fát nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyik belőle. Aki ilyen fát levág, megvakul, halála után pedig elkárhozik.

Vannak azonban helyek, ahol a boldogasszonykor a  gyümölcsfáról vágott gallyat eltüzelik, ezzel akadályozzák meg a fák férgesedését.

Más hiedelmek is előfordulnak a fákkal kapcsolatban, amik csak erre a napra érvényesek. Ha olyan fa van a kertben, amelyik nem terem, azt is termővé lehet tenni, méghozzá a fa  megfenyegetésével. A moldvai  csángók ezen a napon megfenyegették a  terméketlen fákat, hogy kivágják.  Azt mondták a terméketlen fának, hogy ki fogják vágni a haszontalanság miatt. Sőt! Fűrésszel a kézben kellett megfenyegetni ezen a napon. Állítólag ez az eljárás bő termést eredményezett.

Forrás: netfolk.blog Tánczos Erzsébet írása – Kiemelt kép: MTI/Balázs Attila

Olvasói sztorik