Mozaik

Falhoz csapott tojás és virgács: húsvéti szokások a nagyvilágban

Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék

2016. 03. 26. 16:16

Van olyan ország is, ahol – az egyház tiltakozása ellenére – néhányan keresztre feszítéssel ünnepelnek.
Korábban a témában:

A böjt, a tojás, a kulináris élvezetek a legtöbb országban a húsvét velejárói, de akadnak ritka ünnepi szokások is. Ezek közül mutatunk néhányat.

Ausztrália

Az amerikaiaknak köszönhetően mára a húsvéti nyuszi vált a húsvét egyik legnagyobb jelképévé, de az ausztrálok nem igazán találják nemzetükhöz illőnek. Ausztráliában ugyanis a nyuszik hatalmas gazdasági problémát jelentenek, és a legtöbb államban hivatalosan nem is tarthatók. Létezik viszont az erszényes nyúl, a bilby, akit előszeretettel emlegetnek húsvéti állatkaként. Egy közös tulajdonsága biztosan van a nyusziéval: a hosszú fül!

Fotó: Wikimedia Commons

Bulgária

A tojásokat változatos színűre festik, majd páratlan számú tojással veszik körbe a különleges húsvéti kenyeret. Az ételáldáshoz a pap viszi a templomba a csomagot, majd a ceremónia után az emberek a barátaiknak ajándékozzák azokat, hogy szerencsések legyenek. A húsvéti tojások közül a böjt befejezése után egyet a templom falához csapva bontanak fel, ezt eszik meg először. Az utolsó éppen maradt tojás a hiedelem szerint szerencsés évet hoz.

Fotó: Wikimedia Commons

Finnország

A finnek csendesen ünneplik a húsvétot, a nagyhetet is csendes hétnek nevezik. Nagypénteken gyászruhába öltöznek, nem szabad tüzet gyújtani, és nem lehet érintkezni se az ismerősökkel, se másokkal. Ugyanezen a napon a gyerekeket kora reggel jól elfenekelik, hogy a kicsik „értékeljék” Krisztus szenvedéseit. A böjtöt is szigorúan betartják, enni csak naplemente után szabad.
Húsvéthétfőn a gyerekek boszorkánynak öltözve körüljárják a falut, bekopogtatnak a házakba, jókívánságokat mondanak, verset szavalnak egy kis édesség vagy aprópénz reményében.

Fotó: Wikimedia Commons

Franciaország

A francia húsvét fontos kelléke a hal, amely  a keresztségben a Poisson d’Avril nevet kapta.  E halacska legfőbb funkciója, hogy papírból készült mását a másik hátára lehessen tréfából tapasztani.  A tojásgurító-verseny is fontos része az ünnepkörnek. A gurítást épségben megúszó tojás a győztes. Ez a szokás a Szentsír bejárata elől elgördített követ jelképezi.

Fotó: Wikimedia Commons

Fülöp-szigetek

A katolikus egyház tiltakozása ellenére minden évben néhányan keresztre feszíttetik magukat nagypénteken. Az önkínzó ceremónia színhelye Cutud városának közelében egy hegyoldal, 85 kilométerre Manilától. A keresztre feszítést több ezren nézik végig, a kíváncsiskodók többsége külföldi. A keresztre feszítettek között akadnak olyanok, akik a ceremónián többször vesznek részt.

Húsvét-szigetek

Jacob Roggeveen holland tengernagy vezette expedíció 1722. április 6-án, éppen húsvétvasárnap lépett partra a szigeten, mely ebből kapta a nevét. A misszionáriusok római katolikus hitre térítették a Húsvét-szigetieket, akik a húsvétnak leginkább a kellemes napjait élvezik. Ilyenkor felcsendülnek a szépséges polinéz dalok az ősi rapa-niu nyelven.

Fotó: Wikimedia Commons

Kolumbia

Mindenki részt vesz a szentmisén, amelyre a lányok fehérbe öltöznek. A főterek fáit füzérrel díszítik, a feltámadt Jézusról körmenetben emlékeznek meg. A húsvéti asztalról nem hiányozhatnak a kukoricából készült ételek, a banánlevélbe töltött húsos zöldségek, a szószos fogások, valamint a kukoricából, rizsből erjesztett különleges italok: a „chicha” és a „guarrus”.

Fotó: seecolombia.travel

Lengyelország

Az ételáldáshoz kosárban viszik a hívek a templomba az előkészített ünnepi ételeket. A kosárban van piros tojás, kenyér, torta, só, papír, fehér kolbászkák és marcipán. A vasárnapi családi reggeli ugyanolyan fontos, mint a karácsonyi vacsora. A néphit szerint, ha a ház ura részt vesz a hagyományos húsvéti kenyér elkészítésében, és a bajusza megszürkül, a kenyértészta nem fog megkelni, így a családfő megmenekül a háztartási feladatoktól.

Fotó: Wikimedia Commons

Mexikó

Mexikóban a húsvétot több mint két hétig ünneplik, amikor sokan elutaznak pihenni. Sok városban passiójátékot rendeznek, amiben a színészek olyan öltözékben lépnek fel, amilyet kétezer évvel ezelőtt, Jézus idejében viselhettek.

Fotó: Wikimedia Commons

Németország

Németországban nagypénteken letakarják a kereszteket. A szombat estéig tartó szigorú böjt után a családok vasárnapi ebédjén a főszerepet a piros tojások és a bárány alakú torta kapja. A gyermekek húsvétkor a kertekben elrejtett húsvéti tojások és sütemények után kutatnak, amiben a felnőttek is segítenek nekik. Szokás még húsvéti máglyát rakni, melyen a karácsonyfákat égetik el, így búcsúzva a téltől, és köszöntve a tavaszt.

Olaszország

Húsvétkor a tojás körül forog a világ, és csokoládén kívül marcipánból, cukorból is gyártják, a gyerekek legnagyobb örömére. Főtt tojást a szombati vacsorán esznek, egy speciális, csak húsvétkor fogyasztott szalámi, a Corallina mellé tálalják fel. Az ünnep elmaradhatatlan süteménye Itáliában a panettone. A kuglófszerű süteményt nagyon sok változatban készítik, az egyszerű mazsolástól a cukor- vagy csokoládémázason, a marcipánoson át a habos-cukorgyöngyös változatig.

Fotó: Wikimedia Commons

Spanyolország

Nagycsütörtökön a hagyományos „haláltáncot” járják, amely a középkori városban való felvonulást jelenti. Mindenki jelmezt ölt, félelmetes csontvázaknak öltözött emberek viszik dobozban a hamut. Az ijesztő táncra éjfélkor kerül sor, és az hajnali három óráig tart.

Fotó: Wikimedia Commons

Svájc

A szökőkutakat papírszalagokkal, virágokkal és festett tojásokkal díszbe öltöztetik. A hagyomány szerint ezzel a vizet ünneplik, és annak fontosságát, hogy az Alpok száraz területei is jó vízellátásban lehessenek egész évben.

Fotó: Wikimedia Commons

Svédország

Jellegzetes svéd húsvéti jelkép az élénk színű húsvéti virgács, amit nyírfagallyakkal és tollakkal díszítenek. Nagycsütörtökön boszorkánynak öltözött kislányok járják végig a házakat. Ajándékba tojást visznek, cserébe csokoládét kapnak. Szombaton az asztalt kék-sárgába, a svéd nemzeti színekbe öltöztetik. Vasárnap reggelire tömör, kuglóftésztából készült édes cipócskát sütnek, amit marcipánnal töltenek meg. Vacsorára ugyanaz az étel dukál, mint karácsonykor: sózott heringgel és hagymával rakott tejszínes burgonya. Hétfőn a gyerekek papírból készült, cukorkával megrakott papír tojásokat kapnak.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA
Fotó: Wikimedia Commons
vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Abaliget, 2015. március 13.
Túraútvonal az abaligeti cseppkõbarlangban 2015. március 13-án. A március a barlangok hónapja az egész országban, a nemzeti parkok és a barlangok különféle programokkal várják az érdeklõdõket.
MTI Fotó: Sóki Tamás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.