Mozaik

Halomra ölik a titokzatos hópárducokat Ázsiában

Az ismert esetek több mint 90 százaléka öt országban történt.

Évente több száz hópárduccal végeznek az orvvadászok és a jószágaik elragadásáért bosszút álló állattenyésztők Ázsiában – derült ki a vadállat-kereskedelmet megfigyelő TRAFFIC hálózat friss jelentéséből. A tanulmány szerint 2008 óta évente 221-450 hópárducot öltek le illegálisan, de az elejtett állatok száma ennél jóval magasabb is lehet. A szakemberek szerint a nagymacskák levadászásának legfőbb oka az ember és állat közötti konfliktus – írta a BBC News.

Hópárduc

A nagymacska tökéletesen alkalmazkodott a hegyvidéki élethez, izmos lábaival nagyokat ugrik, vastag bundája tartja melegen, szürkésfehér színével könnyen elrejtőzik, hosszú farkával egyensúlyoz. A becslések szerint mára mindössze nagyjából négyezer példány maradt a vadonban a világ legtitokzatosabb nagymacskájából.

Snow Leopard at the Alaska Zoo.

Mivel a hópárduc könnyedén végez a nála akár háromszor nagyobb súlyú állatokkal, gyakran ragad el jószágokat, aminek megtorlásaként az állattenyésztők leölik a nagymacskákat. Ugyan a ragadozó Közép-Ázsia hegyvidékein él, előfordul Afganisztán, Pakisztán, Bhután, Kína, India, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán, Mongólia, Nepál és Oroszország magashegyi területein.

Az ismert esetek több mint 90 százaléka öt országban – Kína, Mongólia, Pakisztán, India és Tádzsikisztán – történt. A jelentés szerint az esetek mindössze 21 százalékában ejtették el az állatokat kifejezetten azért, hogy eladják a testrészeiket. Ugyanakkor gyakran az állattenyésztők is megpróbálkoznak a tetemek értékesítésével, hogy kárpótolják magukat a veszteségeikért.

A szakemberek szerint félő, hogy a hópárducok bundájának, karmainak és fogainak illegális kereskedelme az internetre költözik, hogy kikerülje a törvényi szabályozást. Az állatok testrészeinek gyógyító hatást tulajdonítanak. A jelentés szerint a veszélyeztetett faj megóvása érdekében a haszonállatok fokozottabb védelmére, nemzetközi összefogásra és a helyi közösségek munkájára van szükség. (MTI)

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik