Annyira jól működik Svédországban az újrahasznosítás, hogy évek óta külföldről importálják a szemetet. A svéd háztartási hulladékok kevesebb mint egy százaléka került hulladéklerakókba 2011 óta.
A rendszer azért működik, mert ilyen a közeg, a kultúra. Svédország az elsők között rótt ki komoly adót a fosszilis tüzelőanyagokra még 1991-ben, a villamosenergia felét pedig mára megújuló energiaforrásokból állítják elő.
A svédek imádnak kint lenni a természetben és tudatában vannak annak, hogy milyen környezetvédelmi kérdésekre kell figyelniük. Hosszú ideig dolgoztunk rajta, hogy felhívjuk az emberek figyelmét, ne dobják el a szemetet a szabadban, mert újra és újra fel tudjuk használni
– mondta Anna-Carin Gripwall, a svéd hulladékgazdálkodási egyesült kommunikációs igazgatója.
Mint fogalmazott, a nemzeti összetartásnak köszönhetően fűteni tudnak a hulladékokkal, miközben Nyugat-Európában ennek nem tulajdonítanak jelentőséget.
Svédországot emiatt sok kritika is éri, mondván a ténylegesen újrahasznosítható hulladékot égeti el, a farost ugyanis hatszor újradolgozható, mielőtt teljesen hasztalanná válik.
Gripwall szerint a szemét importálása átmeneti állapot.
Az EU hulladéklerakásra vonatkozó törvénye miatt sok ország ahelyett, hogy kifizetné a bírságot, inkább nekünk küldik. Pedig kemény munkával ők is újrahasznosíthatnák a szemetet.
Megjegyezte, ehhez előbb ki kell építeni a megfelelő infrastruktúrát, ami időbe telik.
