Tahitótfalu, 2013. szeptember 2.
Kérészek a Dunán Tahitótfalunál 2013. szeptember 1-jén.
MTI Fotó: Lakatos Péter
Mozaik

Kibontotta szárnyait és tömegesen rajzik a dunavirág

Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék

2017. 08. 09. 10:48

A jelenség a kora esti órától, alkonyattól figyelhető meg a Duna egyes szakaszainál.
Korábban a témában:

Csaknem négy évtized után az elmúlt években újra megjelent és idén is tömegesen rajzik a tiszavirághoz hasonló dunavirág, amely a kutatók szerint valószínűleg a vízszennyezés miatt pusztult ki Magyarország legnagyobb folyójából. Mivel az utóbbi esztendőkben jelentősen javult a Duna vizének minősége, 2012-ben a dunavirág újra tömegesen rajzott a magyar Duna-szakasz számos helyszínén, azóta pedig minden évben megfigyelhető a látványos folyamat, mely azt erősíti, hogy a dunavirág újra megtelepedett a folyóban.

Tahitótfalu, 2013. szeptember 1.
Kérészek a Dunán Tahitótfalunál 2013. szeptember 1-jén.
MTI Fotó: Lakatos Péter

A felvételen dunavirágok rajzanak Tahitótfalunál 2013. szeptember 1-jén. Fotó: MTI – Lakatos Péter

Az ugyanebbe a rendszercsoportba, a kérészek rendjébe tartozó tiszavirágot júniusban és júliusban lehetett néhány napon keresztül nagy mennyiségben megfigyelni a Tisza magyarországi szakaszán.

Tiszafüred, 2014. június 12.
Egy tiszavirág (Polingenia longicauda) a Tisza tiszaörvényi szakaszán, Tiszafüred közelében 2014. június 11-én. A kérészek tömeges rajzása a meleg időt követően a napokban kezdődött el. Az egykor Európa szerte elterjedt faj ma már csak hazánkban, a Tiszában és mellékfolyóiban él. Eszmei, természetvédelmi értéke 10000 forint.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A közeli rokon, de méretre jóval kisebb faj, a dunavirág a Duna egy adott szakaszán mintegy két héten keresztül rajzik, a jelenség nagyjából szeptember elejéig a kora esti óráktól, alkonyattól kezdve figyelhető meg.

A napokban az MTI fotóriportere Budapesten lencsevégre kapta a dunavirág tömeges rajzását. Sajnos a hidak, az állóhajók, az épületek és a lámpák mesterséges akadályt képeznek a repülő rovarok útjában, amelyek így nem tudják lerakni a vízbe a petéiket, ezért az állatok a közvilágítást, valamint a sötét aszfaltról visszaverődő vízszintesen poláros fényt követik. A rovarok nem tudnak szabadulni a fénycsapdából: addig repkednek a fény körül, míg erejük fogytával elpusztulnak, így a petéik nem a folyóba hullanak.

Budapest, 2017. augusztus 9. 
Dunavirágok (Ephoron virgo) rajzanak egy IX. kerületi lámpaoszlop körül 2017. augusztus 8-án. A tiszavirághoz hasonló dunavirág a Duna vizminõségének javulása miatt már évekkel ezelõtt megjelent a magyar Duna-szakasz számos helyszínén. A dunavirág Magyarországon a törvény által védett, természetvédelmi értéke tízezer forint.
MTI Fotó: Mohai Balázs

A felvételen dunavirágok rajzanak egy IX. kerületi lámpaoszlop körül 2017. augusztus 8-án. Fotó: MTI – Mohai Balázs

A Dunán este fél kilenc és tíz között repülő kérészek elsősorban optikai jelek alapján követik a folyót. Lárváik víz alatti életmódot folytatnak. A kifejlett nőstények, miután levetették a lárvabőrt, azonnal készek a párzásra. A párzást követően néhány óráig a folyó folyásával szemben végkimerülésig repülnek – ez az úgynevezett kompenzációs repülés –, majd lerakják a petecsomóikat, és elpusztulnak, a peték pedig lesüllyednek a víz alá. A folyó sodrása nagyjából ott teszi le őket, ahol az anyarovar kifejlődött – mutatott rá Kriska György, egy korábban a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja Duna-kutató Intézete által kiadott közleményben.

A szakemberek szerint ez a jelenség alátámasztja, hogy a Dunán és a parton fölépített műtárgyak előre nem várt természetkárosítás okozói is lehetnek, csökkenthetik a folyó biológiai sokféleségét, előnytelenül hatnak a folyó ökológiai állapotára és ezáltal a víz minőségre.

Budapest, 2017. augusztus 9. 
Dunavirágok (Ephoron virgo) rajzanak egy IX. kerületi lámpaoszlop körül 2017. augusztus 8-án. A tiszavirághoz hasonló dunavirág a Duna vizminõségének javulása miatt már évekkel ezelõtt megjelent a magyar Duna-szakasz számos helyszínén. A dunavirág Magyarországon a törvény által védett, természetvédelmi értéke tízezer forint.
MTI Fotó: Mohai Balázs

A felvételen dunavirágok rajzanak egy IX. kerületi lámpaoszlop körül 2017. augusztus 8-án. Fotó: MTI – Mohai Balázs

Egy dunavirág eszmei értéke tízezer forint, egy petecsomó pedig 6-9 ezer petét tartalmaz. Azaz egy-egy milliós rajzásnál akár tízmilliárd forintos természeti kár is keletkezhet – hívta fel rá a figyelmet a kutatóintézet főmunkatársa.

A Magyar Tudományos Akadémia Duna-kutató Intézetének és az ELTE Környezetoptikai Laboratóriumának kutatói ezért azt vizsgálják, milyen hullámhosszú és polaritású fény zavarja meg a legkevésbé a kérészeket, mert meglátásuk szerint – az eredmények felhasználásával – módosítani lehetne a világítási rendszereken, csökkentve a természetkárosítást.

Kiemelt kép: MTI

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Altheim-Waldhausen, 2017. augusztus 16.
Emma, a tyúkanyó négy fogadott kiskacsájával a dél-németországi Altheim-Waldhausenben 2017. augusztus 16-án. Emma mama költötte ki a tojásokat és azóta is sajátjaiként neveli a kacsacsibéket. (MTI/AP/DPA/Thomas Warnack)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.