Mozaik

Kétszázra nőtt a kihalás szélén álló kakapók száma

Vajon megmenekülhet-e az új-zélandi faj?

Mérföldkövéhez érkezett Új-Zéland legrégebbi papagájfaja, a kihalás szélén álló kakapó szaporítási programja, a röpképtelen madarak populációja hetven év után először érte el a 200 példányt, tudósít az MTI.

Mark Carwardibe brit zoológus a világ legnagyobb, legkövérebb és legröpképtelenebb papagájaként jellemezte az évtizedek óta a kihalás szélén álló madárfajt. Az 1990-es évekre mindössze 50 példány maradt belőlük, mivel nem sajátították el a természetes ellenségeik elleni védekezés képességét.

Kakapó

A kizárólag Új-Zélandon honos bagolypapagáj (Strigops habroptilus) kellemetlen szagú éjszakai madár, többnyire fák gyökerei közötti üregekben él. Testtömege meghaladhatja a két kilogrammot, testhossza 50-60 centiméter, a hím nagyobb a tojónál. Bogyókkal, hajtásokkal táplálkozik, de néha rovarokat, gyíkokat is elfog. A tollazata sárga-barna-zöld, nagy csőre szaruszínű, lába szürke. Szeme körül a tollak körben helyezkednek el, ezért is emlékeztet bagolyra.

A populáció a tudományos szaporítóprogram erőfeszítései révén indult növekedésnek. Több mint száz fős tudósokból, erdészekből és önkéntesekből álló csoport dolgozik a ritka madárfaj létszámának növelésén. Az idei költési időszakban még 150 kakapót tartottak számon az új-zélandi Déli-szigethez tartozó két elhagyatott szigeten. Az idei szaporulat azonban nagyon biztató volt, és a szakemberek hétfői tájékoztatása szerint a kikelt fiókákkal együtt már kétszázra nőtt a kakapók száma.

A kakapóról korábban úgy tudták, hogy kipusztították a vadászok és a behurcolt emlős ragadozók, ahogy ez korábban a mauritiusi dodóval is történt, a szintén Új-Zélandon őshonos kiviket pedig azóta is veszélyeztetik a behozott és elszaporodott oposszumok.

1976-ban azonban véletlenül találtak néhány egyedet, új-zélandi természetvédelmi hatóság azóta pedig hatalmas energiát fektet a tenyészprogramba. Minden kakapócsibét biztonságos körülmények között nevelnek, majd később jeladóval ellátva szabadon engedik a vadonban. Minden kakapófészket ellátnak szenzorokkal és kamerákkal, közeli etetőállomásokkal pedig az étrendjüket is szabályozzák.

Kiemelt kép: Wikimedia Commons

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik