Körülvesznek bennünket, védenek minket, meleget és árnyékot adnak, élelmet adnak. Sőt, nélkülük élni sem tudnánk, hiszen a fák fontos részei a természeti környezetnek, megakadályozzák a talaj erózióját, és fontos szerepet játszanak az oxigén termelésében, a szén-dioxid csökkentésében, a talajhőmérséklet mérséklésében.
Írtunk már a világ 10 legidősebb fájáról, arról a fáról is, ami 40 féle gyümölcsöt terem, a 3000 éves olajfáról, de a világ legmagasabb fája is helyet kapott az oldalunkon.
Hírt adtunk már hazánk egyik legfurcsábban növő fájáról, és a legmagasabbról is, most pedig a nagyvilágban kalandozva bemutatunk még öt igazán különleges fát, amelyek igazán érdemesek arra, hogy megismerjük őket.
A nagy túlélő – Sharajat-al-Hayat, az Élet fája
Bahrein – teljes nevén: Bahreini Királyság – kis szigetország a Perzsa-öbölben. Egykor virágzó, élettel teli vidék volt, de mára a forrásai elapadtak és sivatag uralja a tájat. Ebben a sivatagban áll egyetlen fa, egy 400 éves majdnem 10 méter magas ritkaság, melynek létezése is rejtély, ugyanis több kilométerre fekszik minden látható vízforrástól. A helyiek azt tartják, ez a fa az Édenkert fája, amelyről Éva hajdanán letépte az almát.
A fát bőséges zöld levélzet borítja, ami igazi misztikum, hiszen Bahreimben egész évben nincs eső. Arra, hogy a legnagyobb szárazságban, a sivatag közepén hogyan marad életben, többféle magyarázat létezik. Egyes feltételezések szerint a titok a gyökerekben rejlik, melyek 50 m mélyen érnek a föld alá, ami elegendő lehet a vízforrás eléréséhez. Mások szerint a fa megtanulta a nedvesség kinyerését a homokszemekből. Néhányan pedig hiszik, hogy a fa tényleg az Éden fája, s misztikus vízforrással rendelkezik.
Akármelyik is az igaz, a fa igazi, csodálatos túlélő.
A legvastagabb törzsű fa – Árbol del Tule
Az Árbol del Tule a Föld legvastagabb törzsű fája. A mexikói Oaxaca állam közepén, Santa María del Tule település központjában álló mocsárciprus már 2000 évesnél is idősebb. Törzsének kerülete több mint 45 méter, átmérője meghaladja a 14 métert. Olyan széles, hogy eredetileg több fának gondolták, de teszteket végeztek, és bebizonyosodott, hogy egyetlen fa.
A törzsből jellegzetes formájú kinövések állnak ki, melyek a néptől különböző neveket kaptak: az Elefánt, az Oroszlán, a Krokodil, a Manók háza, a Hal – mind-mind ott sorakoznak a fán.
A fa kora csak becsült adat, a valódi 1200 és 3000 év között lehet, de vannak állítások amelyek szerint 6000 éves. Egy szapoték legenda szerint a fát mintegy 1400 évvel ezelőtt ültette Pechocha, a szélisten, Ehécatl papja.
A megvilágosodás (ébredés) fája – a Szent fügefa, a Bódhifa
A Bódhifa hatalmas és nagyon öreg szent fügefa a Mahábódhi templomnál, Bodh-Gajánál, Bihar államban, Indiában. A hinduk, a dzsainisták és a buddhisták is szentként tisztelik, mivel alatta ülve jutott el a történelmi Buddha a bodhi, a megvilágosodás állapotába.
A Mahábódhi templomnál ma álló fa nem az eredeti példány, de valószínűleg annak az közvetlen leszármazottja. Korát 2000 év körülire becsülik. Fontos zarándokhely, egyike a buddhisták négy szent helyének.
A rabtartó fa – Boab-börtönfa
A Boab-börtönfa egy 1500 éves, üreges fa, 6 kilométerre délre Derby-től, Nyugat-Ausztráliában. Állítások szerint az 1890-es években az ausztrál bennszülött foglyok elzárására használták, akiket Derby felé szállítottak ítélet végrehajtásra, bár erre konkrét bizonyítékok nincsenek.
Valószínűsíthető, hogy a történet egy másik börtönfa, a Wyndhamben található boab fa története, amit megörökölt a Derby-ben álló példány. Az idők folyamán aztán ezt a mítoszt annyira gyakran elmesélték, hogy olyan ténnyé alakult, amelyet nem támasztanak alá a rendelkezésre álló bizonyítékok. A fa ma turisztikai attrakció.
A bizonyítékok azt mutatják, hogy a Wyndhamből az 1890-es években járőröző rendőrök észrevették, hogy a fa üreges, ezért egy nyílást vágtak a fába, hogy zárkaként használhassák az aborigéniai foglyok számára, akiket Wyndham felé szállítottak ítéletet hozatalra. Egy régi feljegyzés szerint volt alkalom, hogy 30 foglyot is bezsúfoltak a fába, bár ez valószínűleg túlzás.
A legfurcsább fák – a Cirkusz Fák
Axel Erlandson (1884 – 1964) egykori svéd bevándorló gyermekeként Kaliforniában nevelgette fel világhíressé vált faremekeit, melyeket szórakozásból alkotott meg a családjának. Szándékosan együtt oltott össze fákat, melyeket aztán évek alatt furcsa formájúvá nevelgetett. Nem volt gyors az eredmény, sok évbe telt a fák finoman formázása, oltása és metszése. Első alkotása a „Négy lábú óriás” volt, négy fa, amelyeket összekombinálva egyfajta fa-pavilont alkotott.
Ezután, arra számítva, hogy furcsa hobbijával pénzt is kereshet, megalkotta 6 platán körbe ültetésével a Kosárfát, majd a többi különös alakú fát, de a titkot, azt,hogy hogyan manipulálta a fáit, soha nem árulta el. Mindössze annyit mondott: beszélget velük. Halálával aztán a titok is sírba szállt. Axel Erlandson évtizedeken keresztül formálta a fáit, igazi faszobrászati példányokat hozva létre. Ma a fák a Gilroy Garden Szabadidőparkban találhatók, Kaliforniában.
Kiemelt kép: Wikipedia
