Otthon készült

Így főztek a régi időkben a palóc asszonyok

Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék

2017. 07. 12. 16:25

A krumpli ezen a vidéken hamarabb megjelent a táplálkozásban mint az ország más tájain.
Korábban a témában:

Egy táj táplálkozási képének alakulásánál számos tényező játszik szerepet: természeti feltételek, táji adottságok, állat- és növényvilág, termelés technikai foka, gazdálkodás módja.

A következőkben a nyersanyag, a belőle előállított étel, a készítés technikája, a használt ízesítők számbavételével ismerhetjük meg a palóc konyha sajátosságait.

Kenyeret búza és rozsliszt keverékéből sütöttek és levesek sűrítésére is használták.

Foglaljon helyet Palócföldön, és válasszon egy finom menüt nálunk
Ha pedig most nincs ideje bekopogtatni egy házias ízeket kínáló kifőzdébe, készítse el otthon.

A leves központi szerepet játszott a palócok étkezésében. Leggyakrabban habarással sűrítették, amelyhez tejet vagy savót, ritkábban tejfölt használtak (tejleves, kiszi vagy cibere, tökmagpogácsából készült zsufa, savanyúkáposzta leve behabarva, káposztás gombaleves, krumplileves, bableves, árpakása leves, tésztalé (gyúrt és vízben kifőtt tészta leve), rántott leves.
A különféle kásaféléknek, pépes ételeknek nagy szerepe volt a táplálkozásban.

A krumpli ezen a vidéken hamarabb megjelent a táplálkozásban mint az ország más tájain. Krumpliból készült ételek a bukta, ganca, zsámiska, haluska vagy kanállal szaggatott.

Juhtúrós sztrapacska

A leggyakrabban használt ízesítők: pirított hagyma, tepertő alja, író, túró-tejföl, káposzta.

A liszttel összekevert, nyers krumpliból főzött galuska (sztrapacska) szlovák hatásra terjedt el. Ízesítője savanyúkáposzta, hagymás zsír, túró-tejföl, juhtúró.

Itt készül az egyik legjobb juhtúrós haluska Magyarországon
Brindzás sztrapacska vagy juhtúrós haluska? A Palócföld kedvelt eledelét Mikszáth Kálmán is imádta.

Főtt krumplival összegyúrt lisztből készült a krumplilaska vagy krumplilángos. A hajában sült krumpli a téli reggeleken gyakran került az asztalra.

Hetente legalább egyszer-kétszer főtt tészta volt a második fogás. Leggyakrabban csíknak, vágták fel vagy nagykockának, haluskának. Vajaljával, mákkal, túróval, krumplival, káposztával ízesítették.

Palóc lepény

A kemencében vagy sütőben sütött kelesztett tésztákat különböző töltelékkel lepényformára, vagy összetekerve készítették. Legjellegzetesebb a krumplis túrós lepény vagy túrós lepény.

Palóc jellegzetességnek tartják a morvánt, morványkalácsot, amely több ágból font töltelék nélküli kalács. Ezt lakodalomkor feldíszítették, így lett belőle örömkalács, menyasszonykalács.

SAMSUNG DIGITAL CAMERA
Mákos ferentő

Szintén lakodalomra készült a ferentő, csiga formára összetekert kalács, amit sütés után forró cukros vízzel megöntöttek, mézzel, mákkal meghintve fogyasztottak.

Nagypénteken vagy karácsony böjtjén készítették a kis rudacskákba sodorva, kenyér vagy kalácstésztából készült megöntött, mákkal ízesített gubát. Rétest vasárnapra, kisebb ünnepekre sütöttek.

SAMSUNG DIGITAL CAMERA
Palóc pampuska

Farsangkor zsírban sütött tészta a herőce és a pampuska (fánk).

Jellegzetes ostyaszerű süteménye volt ennek a vidéknek a molnárkalács.

Molnárkalács

Forrás: palocut.hu – Cs. Schwalm Edit, 2002

Krampampuli, a pokolian erős palóc ital
December 4-e Szent Borbálának, a bányászok védőszentjének napja, s ezt koccintással is megünnepelték a régi időkben a veszélyes szakmát űző nógrádi férfiak. Mutatjuk a receptjét is!
vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.