Virágzó vidékünk

Korai násztáncot lejtett a pusztában egy túzokkakas

Az enyhe tél megbolygatta a természetet, korábban kezdett dürgésbe a túzok is.

Mint megírtuk, a szokásosnál melegebb hónapok után korábban előbújtak a tavaszt jelző virágok, előbb virágoztak a Balaton északi partján a mandulafák, és Nógrádba megérkezett az első fehér gólya is.

A legfrissebb hír, hogy a Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén február végén már láttak dürgő túzokkakast, pedig a túzokok dürgési időszaka általában március utolsó hetében kezdődik és egész áprilisban tart – írta weboldalán a nemzeti park igazgatósága.

A túzok (Otis tarda) hazánk és Európa legnagyobb termetű röpképes madara, a pusztai táj szimbóluma. A pusztán a hazai madárvilág talán leglátványosabb ceremóniája a túzok násztánca.

Fotó: MTI - Kovács Attila
Fotó: MTI – Kovács Attila

A dürgés során a kakasok bonyolult szertartásba kezdenek, melynek végső célja a tojók odacsalogatása és a párzás. Peckesen lépegetnek, faroktollaikat hátukra vetik, szárnyaikat úgy forgatják ki, hogy egész megjelenésük kibomlott fehér rózsára, vagy lábon járó hógolyóra emlékeztet. Ide-oda, körbe-körbe tipegnek, közben kifordított szárnyaik fel és alá himbálóznak, felfújt torokzacskójukkal pedig buffanó hangot hallatnak.

A dürgést alapvetően befolyásolja a napsütéses órák száma. Az enyhe tél miatt a túzokok nem vonultak messzire, közel voltak a dürgőterületekhez, így amikor február végén beköszöntött néhány napsütéses nap, már akadt olyan kakas, amelyik násztáncot lejtett. Követői azonban nemigen akadtak, mivel az idő hamar borúsra váltott.

A Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták területi egységében a hagyományokhoz híven idén is szerveznek szakvezetéses hajnali és délutáni túzokleseket, várhatóan március utolsó hetétől április végéig. Honlapjukon a későbbiekben erről részletes információk olvashatók.

Olvasói sztorik