Virágzó vidékünk

Ritka madarak tűntek fel Zalában

Szarvasmarhák, bivalyok hátán, az állatokat kínzó élősködőkkel tömik a begyüket.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park nemzetközi jelentőségű madárélőhelyének 275. megfigyelt madárfaja, a pásztorgém ugyan világszerte terjeszkedő faj, mégsem mindennapi látvány hazánkban, különösen nem a Dunántúlon – olvasható a nemzeti park igazgatóságának honlapján.

A pásztorgém elsősorban az Alföldön egyre gyakrabban észlelt alkalmi, nyári vendég

Lat.: S Long.: W Alt. metros:

A Hortobágyon 2011-ben sejtették fészkelését. Dunántúli előfordulásai ritkaságszámba mennek, a közelmúltból származó Zala megyei adatai figyelemre méltók. Első zalai adata a Kis-Balaton csücskében lévő bivalyrezervátumból, Kápolnapusztáról származik. 2016. június 15-én 5 példányt figyelt meg a természetfilmes páros, Bagladi Erika és Mosonyi Szabolcs, akik a készülő „Vad Balaton” című film egyik jelenetét forgatták.

Kedveli a patások közelségét

E sárgásfehér gémféle kedveli a patás állatok közelségét, a magyar nevét is ennek köszönheti; szarvasmarhák, bivalyok között sétálgatva előszeretettel csipegeti fel a legelő állatok által felzavart rovarokat, főként sáskákat. Óvatlanul akár kócsagnak is vélheti őket a felületes szemlélő. A filmesek figyelmét a madarak viselkedése keltette fel, amint a bivalyok hátára szálltak, hogy az állatokat kínzó élősködőkkel tömjék meg begyüket.

gém2

Ezután 2016. augusztus 19-én örvendeztette meg a Zala megyei madárbarátokat 9 pásztorgém, amelyeket Zalavár határában észlelt az aranyszemű madarász, Gál Szabolcs. Nászruhás és juvenilis egyed is akadt közöttük.

A pásztorgém hazánkban védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft. A Kis-Balaton a Ramsari Egyezményhez hatálya alá tartozó vizesélőhely-komplex, amelynek fokozottan védett, zárt természeti területe kizárólag a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szakvezetőjével látogatható.

Fotóink illusztrációk – Wikimedia Commons

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik