Virágzó vidékünk

Védett növényekkel népesítik be a dél-tiszántúli löszpusztagyepeket

A fokozottan védett volgamenti hérics és a kónya zsálya kizárólag a Körös-Maros Nemzeti Parkban él.

Európai uniós forrásból a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság ötéves projektjének keretében 160 hektáron újra kialakítják a pannon löszpusztagyepeket, melyek egykoron a Dél-Tiszántúl legjellemzőbb növénytársulásai voltak.

A pannon löszgyepeket kiváló talajadottsága miatt napjainkra csaknem teljesen felszántották, ezért az ország legveszélyeztetettebb élőhely típusává vált. Visszaszorultak az utak, vasúti töltések melletti keskeny sávokba és a kunhalmokra.

Volgamenti hérics

A löszpusztagyepek két jellemző, fokozottan védett faja a volgamenti hérics és a kónya zsálya Magyarországon csak itt, a Dél-Tiszántúlon, a Körös-Maros Nemzeti Parkban fordul elő. Emellett olyan szintén veszélyeztetett fajokról van szó, mint például a hegyi len, a szártalan csüdfű, a macskahere, a pusztai meténg, a kék atracél és a törpemandula. A projekt keretében a Körös-Maros Nemzeti Parkon belül négy helyszínen – a Kígyósi-pusztán, Kardoskúti Fehértó térségében, a Csanádi pusztákon és a Battonya melletti Tompapusztai löszgyepen –, összesen 160 hektáron alakítanak ki újra fajgazdag löszpusztagyepeket.

A projekt során összesen 83 értékes, veszélyeztetett löszpusztagyepi növényfaj – köztük 19 védett és 52 regionálisan veszélyeztetett faj – szaporítását kell megoldaniuk. Ehhez 255 ezer darab magot gyűjtenek össze és csaknem 25 ezer palántát ültetnek ki. A munkát a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje végzi.

Első lépésként feltérképezik a növények lelőhelyeit, majd összegyűjtik és elvetik azok magjait palántanevelés céljából. A füvészkert növénynevelő kamráiban felnevelt palántákat később kiültetik, valamint a magok egy részét elvetik a pusztákra, s ha szükséges, akkor locsolásukról is gondoskodnak.

Kónya zsálya

A 2021 őszéig tartó ötéves program lehetőséget nyújt arra, hogy a jövő nemzedékei is megismerjék a Dél-Tiszántúl eredeti növényzetét, fajgazdag löszpusztagyepeit.

Fotók: Wikimedia Commons

Olvasói sztorik