Az elmúlt években jelentősen növekedett a napraforgós Nemzeti Tanúsító Védjeggyel rendelkező falusi szálláshelyek száma. A minősítés 5 évig érvényes, így azok a vendéglátók, akik az elsők között szereztek napraforgós védjegyet, 2017-ben újraminősíthetik vendégházukat.
A védjegyrendszerről Benkovics Lászlót, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének (FATOSZ) alelnökét kérdeztük.
A falusi szálláshelyek napraforgós minősítési rendszere nem új keletű, hiszen már 1996 óta használjuk szövetségünk tagjai szálláshelyeinek minősítésére – említette elöljáróban a szakember. – A rendszert német, francia, olasz osztrák tapasztalatok, és minták alapján szövetségünk dolgozta ki, majd 1998-tól egy minisztériumi rendelet (45/1998 IKIM rendelet) mellékleteként már általánosan alkalmazták. 2011 őszén a Nemzetgazdasági Minisztérium átvéve a minősítési rendszerünket, szövetségünkkel együttműködve vezette be a napraforgós Nemzeti Tanúsító Védjegyet, amely a falusi szálláshelyek tekintetében hazánkban az egyetlen, egységesen elismert országos minőségbiztosítási rendszer.
Mi indokolta a minősíti rendszer teljes megújítását?
A falusi szálláshelyek számának bővülése szükségessé tette a minőség követelményeknek megfelelő szálláshely-szolgáltatók megkülönböztetését, ezáltal egy olyan tudatos fogyasztói magatartás elősegítését, mely a szállás kiválasztásában a falusi vendégházakban megpihenni szándékozók döntését megkönnyíti. Ez együtt jár a szolgáltatók folyamatos fejlődésre törekvésével, a vendégközpontúság előtérbe helyezésével. A napraforgós Nemzeti Tanúsító Védjegy – ami leginkább a szállodák csillag-besorolásához hasonlítható – ennek szellemében felszereltség – komfort szerint különbözteti meg a szálláshelyeket, egy, – két-, három- és négynapraforgós besorolásban.
Milyen volt az új védjegyrendszer fogadtatása?
Tudni kell, hogy a védjegy megszerzése és alkalmazása nem kötelező, csak ajánlott lehetőség. Ennek ellenére az évek során a legrégebbi szállásadók közül is sokan újraminősíttették portájukat, mások pedig azért kapcsolódtak a rendszerhez, mert a pályázati forrásokból épített vagy korszerűsített falusi szálláshelyek esetében a nyertes pályázat feltétele volt a napraforgós Nemzeti Tanúsító Védjegy megszerzése. Örömmel mondhatom, hogy jelenleg 1350 napraforgó-védjegyes vendégházat tartunk nyilván.
A minősítési eljárás során mely feladatokat végzi el szövetségük?
A folyamatban a kezdetektől a FATOSZ biztosítja a szakmai hátteret, működteti országosan a regisztrált minősítői hálózatot, és vezeti a nyilvántartásokat. Tagságunk köréből minden megyében vannak minősítő szakembereink, összességében mintegy hatvan fő. Ők látogatnak el a minősítésre váró vendégházakba, és az előírásoknak megfelelően elkészítik a minősítésről a dokumentációt. Ezt a FATOSZ védjegyeket elbíráló bizottsága átvizsgálja, és az esetleges hiánypótlások után terjeszti fel a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba, ahol a 3 tagú Bíráló Bizottság tesz javaslatot a Nemzeti Tanúsító Védjegy kategóriára.
2017 a minősített szálláshelyek tekintetében újabb mérföldkő lehet, hiszen megkezdődtek az 5 éves időtartamig érvényes védjegyes szálláshelyek újraminősítései. Mik a tapasztalatok, hol tartanak a munkálatokban?
Május 31-ével lezárul az idei első „etap”, melynek során 100 vendégház újraminősítésére kerülhet sor. Pontos adataink jelenleg nincsenek arról, hány szálláshely él a lehetőséggel. Bízunk abban, hogy aki öt évvel ezelőtt fantáziát látott a falusi szálláshely szolgáltatásban, és a falusi turizmusban, az az 5 éves kötelező turisztikai hasznosítás után is szeretne a turizmus ezen területén dolgozni, és minősített szálláshelyén fogadni a vendégeket. Egyébként az elmúlt években folyamatosan emelkedett a hajlandóság a védjegy megszerzésére a korábban már FATOSZ minősítéssel rendelkező, falusi szállásadók körében is, azaz nem csupán az új építésű vendégházzal rendelkező, kezdő vendéglátók igényelték a minőség elismerésének ezt a formáját. A FATOSZ célja, hogy hosszú távon a szálláshelyek egyre inkább saját meggyőződésből válasszák a minősítést, miután megismerték és megértették a védjeggyel járó előnyöket. Igaz ugyan, hogy a védjegyért pályázva minőséget kell nyújtani, ráadásul a védjegy megszerzéséért és használatáért fizetni kell. Fontos megjegyezni, hogy a minősítés díjának egy jelentős részét az állam támogatásának jóvoltából visszakapja a szállásadó. Akik napraforgós vendégházat működtetnek, azok jól tudják, hogy a minimális befektetés megtérül. A tapasztalatok szerint a turisták hajlandók megfizetni a „garantált” minőséget.
Összességében hogyan ítéli meg a napraforgós Nemzeti Tanúsító Védjegy bevezetése óta eltel évek eredményeit? Mi várható Ön szerint az elkövetkező időszakban?
A falusi szálláshelyek honlapjai és kiadványai között lapozgatva bizonyára sokan tapasztalják, hogy egyre több helyen látható 2-4 napraforgós minősítés, ami arra utal, hogy sikerként könyvelhetjük el a 2011 óta eltelt időszakot. A rendelkezésünkre álló kommunikációs eszközökkel szövetségünk is segíti a minősített szállásadókat. A FATOSZ online és nyomtatott felületein folyamatosan népszerűsítjük a minősítési rendszert, a napraforgót, mint szimbólumot, annak érdekében, hogy a vendégházak a turisták minél szélesebb körében ismertté és keresetté váljanak. Nem a minősítéshez kapcsolódik, de azt is örömmel mondhatom, hogy ma már a falusi turizmus nem csupán a szállásadást jelenti. Sok helyen hozzátartozik a vendéglátás, a falusi vendégasztal szolgáltatás, több helyen a bor- vagy pálinkakóstolás, lovaglási, vadászati és horgászási lehetőség is. A falura látogató turista amellett, hogy szállást foglal, megismerheti a terület természeti, építészeti értékeit, hagyományát és gasztronómiáját is.
Kiemelt kép: MTVA – Nagy Zoltán
