Virágzó vidékünk

Történelmi időutazás az egerszalóki barlanglakásokban

A világhírű sódomb mellett az évszázadokkal ezelőtt készült pincerendszer is ritka látványt nyújt.

A Tarna-völgyétől Miskolcig terjedő Bükkalja vidékén a kőzetek felső rétegét képező riolittufakő könnyen vágható, jól faragható, természetes állapotában jó vízzáró. E lehetőséget évszázadokon át hasznosították: vájtak bele pincét, lakást, istállót és a kivágott kövekből házakat építettek.

Művészteleppé alakították át az egykori barlanglakásokat
A krónikák szerint a XIX. század elejétől alakulhattak ki Noszvajon az építmények.

Bükkalján 18 barlanglakásos település ismert, köztük a ma elsősorban minősített gyógyhelyként ismert Egerszalók, ahol a 20. sz. közepén 33 barlanglakás volt. Feltételezhető, hogy a barlanglakások a 17.-18. században készültek, és a legutolsókat jó ötven évvel ezelőtt még lakták.

Helyi védelem

A barlanglakásokat az önkormányzat évekkel ezelőtt megvásárolta és helyi védelem alá vonta. A történelem emlékét őrző lakások 2011-ben egy vidéki örökség megőrzéséhez igénybe vehető állami támogatás segítségével megújulhattak. A ma már látványos turisztikai attrakcióként funkcionáló barlanglakásokban megtekinthetők a régi idők mezőgazdaságban és a ház körül használatos szerszámai, a kisiparos és kézműves mesterségek eszközei, a II. világháborút megelőző időszak berendezései, konyhai eszközei és bútorai is.

A Sáfrány utca összefüggő barlangházai jól illeszkednek a Hőforráshoz vezető turistaút látványos képződményeibe.  Idén a „régi” barlanglakások mellett az önkormányzat kialakította a Sáfránykertet. Az újonnan berendezett barlanglakások kézműves műhelyeknek adnak otthont, melyekben a régi mesterségek felelevenítésére nyílik lehetőség.

Ez is érdekelhet:

Fotók: Somogyi Sarolta

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik