Virágzó vidékünk

Se nem Sümeg, se nem Prága – Sümegprága, a fazekasok Mekkája

Koós Rita
Koós Rita

újságíró. 2017. 06. 09. 07:49

Egy kis falu, ahol felemelő és léleksimogató kezdeményezésekkel haladnak előre.
Korábban a témában:

Balaton –felvidéken a sümegi vár felügyelete alatt szép kis falucska terül el. Sümegprága. A Bakony lábánál a Marcal folyó partján, valamikor a tatárjárás után cseh és morva szénégetőket telepített le a veszprémi püspök. Innen eredeztethető a kellemesen csengő, ám semmivel össze nem keverhető Sümegprága elnevezés.  Hogy mit is lehet tenni egy alig 600 lelkes ékszerdobozban a polgármesterrel, Hujber Csabával beszélgettünk.

Értéktár konferencián beszélt a faluról, a falusiaknak, idegeneknek, akik jól, vagy talán annyira jól ismerik a saját településüket, hogy el is mennek az értékek mellett, annyira megszokták már. Miért fontos a falunak, hogy legyen saját Értéktára?

Vannak olyan értékek, amelyeket meg kell őrizni, meg kell mutatni. Emlékezni kell rá mindig. Itt épített, tárgyi értékekre gondolunk, de szellemi vagy természeti értékek is bekerülhetnek az Értéktárba. Nekünk itt van a hagyományos fazekas találkozó. 24 éve ad otthont a település és mindig sokan érkeznek a rendezvényre. De van „Huncut szemek” Tánccsoport vagy a nagyon kevés településen működő, 1993-ban újra alakult KALÁSZ – Katolikus Lányos Asszonyok Szövetsége. Eredetileg 1942-ben alakultak Legfőbb feladatának tekinti, hogy a katolikus keresztény erkölcs szellemében készítse fel a lányokat sajátos női hivatásukra: a hitvesi és a családanyai szerepre, az otthont teremtő, életet ápoló és gondozó szeretetre. Megpróbálnak tenni azért, hogy becsülete legyen a házasságig megőrzött tisztaságnak és a sírig tartó hűségnek. Emellett a nemzeti értékek, hagyományok őrzését is fontosnak tartják. Vannak őstermelőink, gazdáink, festő művészünk és sok-sok olyan ember aki tenni szeretne a faluért.

Ezen kívül van még egy különlegesség, ami szintén bekerült az értéktárba. Ami nem csak szép, de finom is, és igazi tudomány elkészíteni.

Településünkön ma is tartják a lakodalmi szokást, mely szerint a cukorperecet az esküvőt követően a lakodalmas menet osztogatja a „bámészkodóknak”.

Egy lakodalom vagy nagyobb ünnep alkalmával 100-150 db cukorperecet  is szoktak készíteni a helyi perecsütő asszonyok.

Hogyan lehet vonzóvá tenni ma a falusi életet egy fiatalnak?

Célunk az, hogy a fiatalok itt maradjanak, a környéken vállaljanak munkát és családot alapítva itt, a szülőfalujukban neveljék fel a gyerekeket. Sajnos az elmúlt években sokan befelé fordultak. Kevés közösségi esemény volt, amin ma már igyekszünk változtatni. A hagyományos ünnepeket a falu közösen ünnepli. Nem csak az ovisok, hanem a helybéli gyerekekből verbuválódott csoport is fellép karácsonykor, anyák napján vagy egy-egy olyan rendezvényen, ami a falu belső életében kiemelkedő. Minden hétvégén várjuk a gyerekeket a könyvtárban. Kézműves foglalkozások, közös filmnézés és számukra érdekes program várja őket. Ezen kívül pedig a már hagyományos Fazekas találkozót is ide sorolhatjuk.

Az első Fazekas-találkozónak 1994-ben adott otthont a falu.

Az akkori polgármester Hujber János, Gelencsér János képviselő-testületi tag, ifj. Apáti János képviselő-testületi tag, Eszliné Drejszinger Katalin kulturális szervező, valamint Apáti Zoltán fazekas és keramikus úgy gondolták, hogy nemzetközi és szakmai kapcsolataikat kihasználva egy különleges, és hiánypótló rendezvényt hoznak létre. A kilencvenes évek elejéről beszélünk, amikor még nem volt ennyire a mindennapok része a kézművesség, a nép kultúra, a hagyományőrzés.

Lényeges, hogy minden évben a szakmai versenyek, a szakmai kihívás, tanulás kerül előtérbe.

Mint minden ilyen hosszú, már-már tradícióvá váló programban voltak hullámhegyek, völgyek. Változott a helyszín, változtak az igények. Ami állandó marad, hogy ez a fesztivál értéket közvetít. Itt nincsenek olcsó vásári kacatok, nincsenek bóvlik. Vannak viszont olyan értékek, amiket ha a felnövekvő generáció megél és tovább ad, akkor bátran bízhatunk benne, hogy a mókába és kacagásba, játékba és izgalomba burkolt tanulás mély talajra talál bennük. Itt maradnak, és ha olykor nehéz is ellenállni a csábításnak mégis a biztosat, a hazai értékeket, az otthont választják és majd ők is hozzáteszik a maguk értékeit a falu kincseihez.

Idén június 11-én várjuk a vendégeinket. Nem csak nekik, hanem kézműves kiállítóinknak és vásárosainknak is ingyenes a belépő.

Lelkesedés, együtt gondolkodás és tenni akarás. Ebből fakadnak az egyre inkább felemelő és léleksimogató kezdeményezések. Végig a falun gondos kezek nyoma. Sehol egy szemét, viszont a házak előtt virág, a határban bevetett földek, már sorol a napraforgó, a burgonya, a hegyen a szőlőkben a Nap után vágyódik a gyűszűnyi szőlőfürt. Nem maguktól ilyenek, az itt élőktől. Olyan kevés kell hozzá. Vagy a legtöbb. Egymás elfogadása.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.