Virágzó vidékünk

Kismányok lehet a bukovinai székelyek Csíksomlyója

A Tolna megyei településen, ahol székelyek is laknak, felépítenek egy székely portát.

Hagyományos bukovinai székely porta alapkövét rakták le vasárnap a Tolna megyei Kismányokon a bukovinai székelyek búcsúján és zarándoklatán.

Régi idők egyszerűsége ragyogja be a 160 éves székely házat
A porta egyike a falu legöregebb épületeinek, melyben ma is laknak.

A ház a Magyarok Nagyasszonya templom udvarán épül majd fel. A Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége fontosnak tartja, hogy gyermekeiknek, unokáiknak be tudják mutatni a bukovinai népi építészetet. Az elmúlt években azzal szembesültek, hogy Bukovinában fogyatkoznak a régi épületek, értékek, ezért döntöttek úgy, hogy a Tolna megyei településen, ahol székelyek is laknak, felépítenek egy székely portát.

Cserháti József egykori pécsi megyéspüspök a templom 1989. október 8-i szentelésén azt mondta: legyen Kismányok a bukovinai székelyek Csíksomlyója. A tájház tervezésekor ez is motiválta a szövetséget.

A Magyarok Nagyasszonya templomban őrzik a még Hadikfalváról származó faragott Mária-szobrot, amelyet a székelyek ereklyeként tisztelnek.

Tájházként őrzi a múlt emlékeit

A székely porta Csíkdánfalváról érkező faanyagból épülő, bevakolt gerendaház lesz a hagyományos hármas osztással: az eresznek nevezett betérő-konyha és a nagyháznak hívott tiszta szoba mellett hálószobát foglal majd magába, amelyet a székelyek kisháznak hívtak.

A portát tájházként rendezik be, a tervek szerint kis kápolna is csatlakozik hozzá. Az épület létrehozását egymillió forinttal támogatja a Bethlen Alap – írta az MTI.

Kiemelt képünk illusztráció – Fotó: gyergyoremete.ro

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik