Virágzó vidékünk

Prérifű nyomaira bukkantak a Kiskunságban

Hazánkban nem honos, Észak-Amerikából származó növényt találtak a Duna-Tisza közén.

Tavaly késő ősszel Kiskunhalas külterületén egy, a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársai számára ismeretlen fűféle elszáradt kórói kerültek elő. A 2017 nyarán megismételt bejárás során bizonyossá vált, hogy egy hazánkban nem honos, Észak-Amerikából származó növényről van szó, melynek Európában is csak két faja él vadon – olvasható a nemzeti park weboldalán.

A növény a 20. sz. elejétől kezdve szórványosan fel-felbukkan Európában, hazánkból eddig mindössze egy adata ismert: Győr közelében egy növényolajgyár udvarán Polgár Sándor észlelte a faj egy tövét, 1927-ben.

A kiskunhalasi állomány a várostól több kilométerre, egy földút mentén nő. Az állomány legsűrűbb pontja egy tanyaudvar sarkánál található, innen minden irányban fokozatosan csökken a növény borítása. Mint kiderült, a tanya tulajdonosa 10 éve Délnyugat-Kanadában járt, így nagy valószínűséggel a ruházatában -bakancs talpába ragadó, felhajtott nadrágszárba, kabátzsebbe hulló magok révén – érkezhetett a fű a Duna–Tisza közére.

Fotó: Wikimedia Commons

Az, hogy remekül tűri nemcsak a szárazságot, és a tápanyagokban szegény talajt, de a bolygatást is, továbbá magprodukciója is erőteljes, megkönnyíti számára új területek meghódítását, akár a kiskunsági Homokhátságon is.

A növény magjait Amerikában számos kistestű madár és emlős fogyasztja, míg az indiánok nem csupán lovaik etetésére használták, hanem kását is főztek belőle.

Kiemelt kép: Wikimedia Commons

Olvasói sztorik