Virágzó vidékünk

Kutyaszorító és Királyszéke a szomolyai kaptárkövek ékessége

1960-ban nyilvánították védetté a területet, melyben tetemes károkat okozott a kőbányászat.

Ha az ember Szomolya nevét hallja, elsőként talán a szomolyai fekete cseresznye jut az eszébe. Ez a település fő nevezetessége, melyet kincsként őriznek, és a helyiek szeretnék, ha bekerülne a Hungarikumok Gyűjteményébe.

Fotó: Szinok Gábor

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei falu a finom gyümölcs mellett ritka természeti látnivalóval is büszkélkedhet. Szomolya határában, a település központjából nyugati irányba vezet ki a Szomolyai Kaptárkövek Tanösvény, mely a Szomolyai Kaptárkövek Természetvédelmi Terület természeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be. A Vén-hegy nyugati lejtőjén, a Kaptár-völgyben a nyolc nagyobb, fülkés sziklára, kőkúpra tagolódó riolittufa vonulat Magyarország legtöbb fülkével rendelkező kaptárkő-csoportja.

Fotó: Szinok Gábor

A kaptárkövek olyan sziklavonulatok vagy kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba a régmúlt korok emberei fülkéket faragtak. Ezek a földtani alakzatok az ember formaalakító tevékenységének nyomait is magukon hordozzák, ezért régészeti, néprajzi, kultúrtörténeti értéket is képviselnek.

Fotó: Szinok Gábor

Szomolya határában négy lelőhelyen, 13 kaptárkövön összesen 132 fülke ékeskedik. Ebből 117 egy lelőhely 8 kaptárkövén található, s ugyanitt egyetlen kúpon 48 fülkét lehet összeszámolni. A hatalmas kúpokkal, sziklaormokkal tagolt riolittufa-vonulat 8 egymástól jól elkülöníthető kaptárkövet foglal magába.

Fotó: Szinok Gábor

A völgyet uraló, legimpozánsabb sziklavonulat a Királyszéke, mely egy búbos kemencéhez hasonlító nagyobb kúpra és több kisebb kúpra tagolódik, de a sziklát átszelő hasadékban, a Kutyaszorítóban is találhatók fülkék. Az egyik fülkének csak a hátlapja maradt meg, de annak 112 centiméteres magassága alapján kiérdemelte a legnagyobb ismert kaptárfülke címet.

Fotó: Szinok Gábor

A kaptárkövek területén 1958-ban tetemes károkat okozó kőbányát nyitottak, ám a széleskörű tiltakozás hatására ezt megszüntették. 1960-ban végleg rendeződött e természeti és kultúrtörténeti emlékek sorsa: természetvédelmi területté nyilvánították a sziklavonulatot.

Fotó: Szinok Gábor

Szinok Gábor fotóriporter a napokban bejárta a tanösvényt és felvételeivel beavatott bennünket is a páratlan látnivaló szépségeibe.

Galéria
Fotó: Szinok Gábor

Kiemelt kép: Szinok Gábor

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik