Hazánk legkeletibb és legnyugatibb településének nem is olyan régen utánajártunk. Akkor megtudtuk, hogy legkeletebbre Garbolc község, míg legnyugatabbra Felsőszölnök található, köztük a távolság pedig 525 kilométer légvonalban.
Sőt, az is kiderült, hogy Garbolc és Felsőszölnök között 7°-nyi az eltérés, a Nap tehát Garbolcon 27 perccel korábban kel és nyugszik, mint Felsőszölnökön.
De vajon melyik település fekszik legmagasabban és melyik a legmélyebben a tengerszint felett hazánkban?
Azt bizonyosan elmondhatjuk, hogy hazánk nem rendelkezik egekbe nyúló magashegységekkel, így mindössze 750-835 méterre van a tengerszinttől az, aki hazánk legmagasabban fekvő településére, a vadregényes Mátrában található Mátraszentimrére látogat.
A Heves megyében található Mátraszentimre lakossága is mindössze 481 fő. Tulajdonképpen hat, a Felső-Mátra hegyeiben szétszórtan elhelyezkedő településrészből áll, ezek Mátraszentimre, Mátraszentistván, Mátraszentlászló, Bagolyirtás, Fallóskút és Galyatető.
A legmagasabban fekvő része a népszerű kirándulóhely, Galyatető.
Eredetéről a mai napig megoszlanak a vélemények, az azonban tudható, hogy az első telepesek üvegfúvással kezdtek foglalkozni, amelyhez remek alapanyagot biztosítottak a környező erdők. A település és környéke, de még a Mátra egésze is csak viszonylag szűk körben volt ismert sokáig.
Csak az elveszett felvidéki üdülőhelyek helyett kapott mind hangsúlyosabb szerepet a Mátra, s kezdtek 1930-tól szállodákat, szanatóriumokat építeni, igazi fellendülése azonban az 1960-as, 1970-es évekre tehető.
A térség minden korosztálynak tartogat élményeket, páratlan szépsége pedig újra és újra visszacsábít.
A Mátra után pedig jöjjön az Alföld, ahol a legmélyebben fekvő települést találjuk.
Magyarország legmélyebb pontját az 1970-es években Tiszaszigetnél mérték 75,8 méterrel a tengerszint felett, így sokáig Tiszasziget volt az ország legmélyebben fekvő települése. Ám 2007-ben újabb, korszerű műholdas mérésekkel megállapították, hogy Tiszasziget 1 méterrel magasabban fekszik a korábban mértnél, tehát 76,8 méteren, és hazánk mélypontja a Tisza túlsó partján található.
Gyálarét Szeged Délikert nevű városrészének egyik települése, a városközponttól 6 kilométerre délre található. De nem csak fekvésének mélysége szempontjából leg. Az ország legmelegebb tájának is ezt a térséget mondjuk, itt a legmagasabb a napsütéses órák száma. Tengerszint feletti magassága 75,8 méter.
A mai Gyálarét területén már a kőkorszakban is éltek emberek, erre utalnak ásatások során talált leletek. A Gyála nevű település első említése 1411-ből való. A 16. században elpusztult, de 1647-től ismét lakott település a török uralom alóli felszabadulása után kincstári birtok lett.
Az 1885-ben, a folyószabályozás során, átvágták a Tiszát, ami elszakította Gyálát a rétjétől (a mai Gyálarét területétől). A trianoni békeszerződés alapján a Tisza ezen a szakaszon országhatár lett, így Gyála belterülete Szerbiához, a Tiszán inneni Nagyrét nevű határrésze (Fehérpart, Szilágy, Lúdvár) pedig Magyarországhoz került.
Ezt később földosztással felparcellázták, majd szegedi és környékbeli szegényparasztok és munkások új települést kezdtek építeni. Az új község 1923-ban alakult Gyála néven, majd nevét 1946-ban Gyálarétre változtatták.
Gyálarétet – több más községgel együtt – 1973-ban Szegedhez csatolták, ezzel önállósága megszűnt.
Mátraszentimre és Gyálarét között 759 méter szintkülönbség van.
