Életmód

Őskori házakat épít a regölyi fegyverkovács

facebook / Tamási Rádió
facebook / Tamási Rádió
Cziráki Viktor sok mindenhez ért, kőpengét hasít, fegyvert kovácsol, sárfalat tapaszt, és mindenekelőtt tiszteli a hagyományokat. Baráti közösséget éltet kísérleti régészeti magánbirtokán.

Régi korok emberéről mesélnek a regölyi lankák. Meseszép dunántúli tájon, a Kapos-Koppány folyók torkolatában él Cziráki Viktor, akinek birtokán bárki elmélyedhet eleink varázslatos világában.

Kapcsolódó
Ember méretű kasokat köt fűzfavesszőből a nyolcvanöt éves mester
Az apátfalvi Vígh Antal gyerekkora óta gyakorolja a különleges mesterséget.

Fújtató, tapasztott kemence, ősi hangszerek és kovácsműhely. A férfi kísérleti régészet módszerével éli meg a Kárpát-medence ősi múltját. Újszkítiában a vendégek megtekinthetik a régi korok kézműveseinek mesterfogásait.

Gyerekkori szerelem

Cziráki Viktor bő két évtizede költözött a természetbe. Regöly falutól keletre, egy kis ártéri domb körül van az kilenc hektárnyi terület, ahol 1982 óta működik egy kísérleti régészeti telep. Viktorhoz 1993-ban került a birtok alapja, majd ideköltözött, és gőzerővel folytatta a munkát. Több ezer év messzeségéből azóta is kutatja eleink tudását. Elfeledett, értékes tudás tör fel újra, a természettel való harmonikus együttélés és túlélés tudománya.

Már 14 évesen kísérleti régészettel kezdtem foglalkozni, ekkor építettem az első házakat a területen. Engem a házak felépítése, szerkezete érdekelt és érdekel ma is. Kik és hogyan építették a hajlékokat, hogyan éltek házaikban. Pattintott kőeszközök, csontból faragott tárgyak, kőbalta – minden érdekel, ami az ősi korok emberével kapcsolatos. Sokféle házat építettem, a felső paleolitikumtól az államalapítás koráig széles skálán mozognak az épületek

– mesélte a kézműves, hozzátette, az egyszerű házak felépítése a „heppem”.

Megadják a tiszteletet

Cziráki Viktor harminc éve szervez táborokat az ősi életmód, a kézművesség és a történelem iránt érdeklődők számára. Minden év nyarán megtelik élettel a völgy, hasonló érdeklődésű fiatalemberek gyűlnek össze az esti tábortűz körül. A táborlakók között van, aki már a gyerekeivel jár vissza, tavaly avattak teljes jogú taggá két újabb táborlakót.

Íratlan szabályok és törvénykezés szerint, meghatározott módon lehet valaki egy újszkítiai ház lakója.

Az a törvény, hogy 4. vagy 5. évben kap egy nevet a vendég, a törzsi vének hozzájárulásával. Ezt egy szertartással tesszük ünnepélyessé. A lányok réti virágokból fészket készítenek, viseletbe öltözünk, megadjuk a tiszteletet egymásnak. Ilyenkor kifestem a jelölt arcát a törzsi színekkel, Hajnali Harmat és Lassú Víz is így vált örökre barátunkká

– említette a férfi.

Újszkítiában idén nyáron egy hat személyes házat avattak, ezt is Viktor készítette barátai segítségével. Ahogy a negyven éve épített első ház esetében, úgy most is ő készítette az ácsolatokat. A táborban készültek a paticsfalak, sok kéz és sok láb kell ehhez a fizikai munkához.

Cél a fennmaradás

A kilenc hektáros terület jószerével csupán legelő, kaszáló. A terület közepén a homokbánya maradványát lassan visszahódítja a természet. Viktor biogyep gazdálkodást folytat a pusztán, a legelőkön vándoroltatja jószágait.

Itt szinte csak halott kotu és sivó homok van, ha akarnék sem tudnék földet művelni. Lovak, kecskék és juhok legelésznek nálam, így hús mindig van, ha kell. Ezerszám nőnek az ízletes gombák, van egy kisebb tó is, ebben néhány éve még halak úszkáltak

– sorolta a kézműves.

A hagyományélő azt tartja, hogy a mai világban nem könnyű önellátó módon élni. Azt tapasztalja, hogy aki egy tő paradicsomot felnevel a balkonládában, az önfenntartónak hiszi magát, pedig ez az életmód egészen más.

A célom, ha bármi történne, akkor ne pusztuljak éhen, meg tudjam csinálni magamnak amire szükségem lehet. Sok mindenhez értek, a barátaim egyszer megpróbálták összeszámolni, de nem igazán ment

– elmélkedett beszélgetőpartnerem.

Tudományos alapossággal dolgozik

Viktor egy ház ajtaját más módszerrel készíti, mint egy asztalos, de ha működik, akkor számára az megfelelő. Szerszámok és fegyverek kerülnek ki a kezei alól, fejsze, fokos, szög és ácskapocs mind jól használható, kőkemény eszközök. Az egykori lovasíjász füstös falú kovácsműhelyében szinte visszarepül a múltba az ember.

Bronzból milliméter pontosságú rekonstrukciókat készítek a korabeli fegyverekről és eszközökről. Európa számos múzeumába eljutottak az alkotásaim. Hagyományos, ősi technikákkal dolgozom, faszén tüzelésű kohóban olvasztom a bronzot, a fémtárgyakat magam kalapálom. Olyan fejszéket készítek, amivel akár fákat is kivághatok

– avatott be munkájába a fegyverkovács.

Bronzöntés, acélkovácsolás, agyagozás, kerámiakészítés mellett a vendégek megismerkednek a paticsfal készítésének technikájával. Újkőkori kőeszközök, pengehasítás és pattintás mind megtekinthető a regölyi történelmi birtokon.

Vesszőből fonjuk a falakat, sárral tapasztunk, ahogy az őseink tették. Nem kis munka egy-egy ilyen ház megépítése, az idei, új kelta házunknak több mint 2 tonna agyag van a padló szintjébe döngölve

– sorolta a tennivalókat Viktor.

Nézz fel a csillagokra!

A regölyi táborlakók napjai egyszerűen vannak megszervezve, hajnalban nincs ébresztő, és este sem hangzik fel a takarodót jelző kürtszó. Délelőtt közösen dolgoznak, falat tapasztanak, házat építenek, a déli ebédet kézműves tevékenység zárja. Délutántól estig ismét munka, majd a közös vacsorát a tűz körüli beszélgetés és éneklés követi.

Egy időben a vacsora után ismerős régészek, történészek tartottak érdekes előadásokat népvándorlás kori népekről, acéllamellás lemezvértekről, számos különleges témáról. A közösen megélt élmények évről évre idevonzzák a természetes műveltség és a történelem szerelmeseit.

Életem leghosszabb és legerősebb közösségét jelentik számomra a táborlakók. Azt mondanám, ha megkérdeznék, hogy egy kis időre mindenki tegye le az óráját, és válassza inkább az időt. Csodálja meg maga körül a varázslatos természetet, az erdőket, bámuljon bele a széles látóhatárba, ahol nem városokat lát, hanem a puszta természetet, és ha teheti, nézzen fel a csillagokra

– összegzett Cziráki Viktor.

Fotók: Facebook / Újszkítia

Kapcsolódó
Kincsként óvja nagyapja műhelyét az ékszerkovács
Gyerekkorában ivódott bele a tűz szeretete.
Olvasói sztorik