Kertünk-Portánk

Megépülhetnek az első búbos ökoházak Magyarországon

Egy aprócska kunyhóban ugyanannyi boldogság lakhat,  mint egy hatalmas palotában.

Búbosházak építésére elsőként kapta meg Magyarországon a hivatalos engedélyt egy szakmai közösség.

Három magánszemély alapította meg a Szupervályog Magyarország Munkacsoportot, melynek tagjai 2011 óta önerőből dolgoznak azért, hogy a hazai vályogépítészet hagyományainak és a modern technológiának az ötvözésével egy olyan építési alternatívát nyújtsanak, amely közelebb viszi az embereket az otthonuk megteremtéséhez.

Búbos Présház, terv: Szupervályog és Permakultúra Műhely, rajz: Mújdricza Péter

Nádtetős kupolás présház, élőtetős dombház

Fontos mérföldkő a szupervályog „hazai életében”, hogy 2015. július 2-án megkapták a Búbosházak – nádtetős kupolás présház, illetve élőtetős dombház – hatósági építési engedélyét. Ez az első olyan hivatalos építési terv és engedély Magyarországon, amely a szupervályog-technológia minden előnyét kihasználó, különleges formavilágú, kupolás-boltozatos szerkezetű szupervályog falazatú dombházra, illetve egy nádtetős présházra készült. Mindkét házat lakóháznak tervezték, alkalmazkodva a hazai éghajlati viszonyokhoz és igényekhez. A körültekintő tervezésnek – például a házak kompakt formája, a helyiségek ideális beosztása – és a természetes nádpalló hőszigetelésnek, a nádtetőnek – a dombháznál a földtakarásnak – köszönhetően mindkét ház energiatakarékos „A” energetikai besorolást kapott.

buboshaz3x
Junoot Moon-Cocoon, Omán

Hogyan született a szupervályog iránti elkötelezettségük? Mi volt a motiváció? – kérdeztük Dr. Kovács Mónika Erikát, a munkacsoport vezetőjét.

Privát életünkben, a munkánk során mindannyian azt tapasztaltuk, hogy növekszik az emberek tudatossága, a környezetükért vállalt felelőssége, sokan készen állnak a változtatásra, a valódi emberi értékek újrafelfedezésére, így a szupervályog-technológia megismerésére is. Ennél jobb motiváció aligha lett volna. Nagy fába vágtuk a fejszénket: a szupervályog-építés alapjainak elsajátítása után több mint 4 éve önerőből dolgozunk a technológia hazai bevezetésén.

Eco-Dome, az első szupervályog prototípus ház, tervező: Nader Khalili, a szupervályog-technológia atyja, fotó: a calearth.org

Milyen eredményekkel?

Hazánkban számos akadályt kellett leküzdenünk. A szokatlan technológiának, az iparilag előállított drága építőanyagokra és a túlszabályozott építési előírásokra alapuló rendszernek nem érdeke az egyszerű, helyben kitermelt vagy újrahasznosított anyagok használata, vagy éppen a saját kezű, illetve kalákás építkezés. Ennek ellenére töretlenül haladtunk előre. Egyszerűbb mintaépítményeken kipróbáltuk a technológia alapvető fogásait. Kidolgoztuk az építés oktatásának menetét és írásos szakmai anyagát, számos tanfolyamot tartottunk, hogy egyre többen saját kezűleg is elsajátíthassák a gyakorlati tudnivalókat, és folyamatosan munkálkodunk a technológia egyre szélesebb körű megismertetésén. Mára megérett az idő arra, hogy továbblépjünk, azaz felépítsük az első, általunk megálmodott szupervályog-lakóházat, a Búbos Ökoházat. Ennek előkészületei most folynak.

A terület alaprajza

Mi a szupervályog-építés lényege?

A szupervályog tulajdonképpen egy szuperhosszú vályog- vagy földhurka, egyfajta „instant” és hajlékony „falgenerátor”, amivel tetszőleges hosszúságú sorokat lehet formálni megszakítás nélkül. A földdel töltött zsákokból vagy tömlőkből ívelt vagy egyenes falakat, boltozatokat, kupolákat formálunk. A földzsák sorokból kialakított szerkezet – különösen, ha az épület tervezésénél kihasználjuk az ívelt formák, a boltív, kupola statikai előnyeit – lehetővé teszi, hogy stabil és tartós, a környezeti katasztrófáknak – árvíz, szélvihar, földrengés, tűzvész – ellenálló, változatos építési formákat hozhassunk létre földből, egyszerű és környezettudatos módon.

Fotó: themudhome.com
Fotó: themudhome.com

Miért búbos a ház neve?

Mert formavilága, hangulata a búbos kemencét juttatja eszünkbe. Maga a ház is egy nagy búbos kemence: nagy tömegű, jó hőtároló falai télen meleget árasztanak, kellemes, egészséges belső klímát nyújtanak a benne lakóknak. A terv két épületből áll, a présházból és a dombházból. A helyi építési szabályozás ebben a konstrukcióban teszi lehetővé, hogy a kicsiny telek és a korlátozott beépítési lehetőségek ellenére megfelelő méretű és funkciójú életteret alakíthassunk ki. A présház a „főépület”, de ez a kisebb, mindössze 24 m2 alapterületű, a dombház körülbelül 60 m2 alapterületű „melléképület”. Utóbbi az engedélyben pince néven szerepel, hiszen sehol nem emelkedik ki egy méternél magasabban a terepszintből. Ez a földdel takart, élő tetős építés lehetővé teszi, hogy további területet is beépíthessünk, és bővítsük az életteret.

Technológiailag, ha úgy tetszik, építészetileg miben különbözik más ökoházaktól a Búbos Ökoház?

Ez lesz az első olyan hazai szupervályog-lakóház, amelyen bemutathatjuk a technológia összes előnyét, a kupolaszerkezet és a boltozat kínálta speciális lehetőségeit, illetve azt, hogy hogyan adaptáljuk a technológiát, azaz hogyan egészítsük ki azokkal az elemekkel, amelyek szükségesek a mi éghajlatunkhoz és kulturális szokásainkhoz igazodó épületek megépítéséhez. Az is érdekessége a búbosházaknak, hogy kombináltuk az ökoépítészeti technológiákat, a szupervályog földépítési technológia mellett szalmabála falat és earthshipet is alkalmazunk majd, mindet olyan helyre, ahol kihasználható az adott technológiának az erőssége. Ami a dombházakat illeti, fontos különbség, hogy a jelenleg megszokott technológiákkal (tégla, beton), drága és nehéz dombházat építeni. Az ívelt struktúrák miatt a szupervályog sokkal ideálisabb a dombházépítéshez. A szemléltetés mellett az is célunk, hogy két olyan ház épüljön fel, amelyet az érdeklődők megnézhetnek, akár egy-két napra ki is próbálhatnak, és helyben választ is kaphatnak a technológiával kapcsolatos esetleges kérdéseikre. Búbosházaink prototípusként, modellként is szolgálnak majd, amely bővíthető, további területeken alkalmazható, egy modulrendszer alapmoduljaként is felhasználható.

Szupervályog Maxi-Dóm, terv: Szupervályog Magyarország Munkacsoport, látványterv: Válóczy Balázs

Hol magasodik majd a mintaépület?

A dunántúli Gerecse-hegység karéjában, Héreg falu szélén fekszik a Hosszúhegynek nevezett szőlőhegy. Szántókkal körülvett, lankás-szelíd domboldal, a Gerecse egyik nyúlványa, amely észrevétlenül kapaszkodik a tekintélyt parancsoló, gyönyörű ősfákban és szarvasokban gazdag fő hegyvonulathoz. Közel a „vadonhoz”, a régi, többnyire elhagyatott présházakkal tarkított teleksor legvégében fekszik az általunk Szivárvány Falunak elnevezett, majdani önellátó ökofalucska központja. A terület a SzuperVályog és PermaKultúra Műhely oktató és bemutató területe. A szőlőhegy dél-nyugati lejtőjének tetejére illetve közepére álmodtuk meg a két Búbos Ökoházat.

Többet ésszel, mint pénzzel

A búbosház egy kicsi, ám minden alapvető szükségletet és komfortot kielégítő otthon, amely hívogatóan simul a tájba, emberléptékű harmónia, egészség, és fenntarthatóság gazdasági és ökológiai értelemben is. Miért tűnne irreális vágynak a XXI. század emberének, aki már meghódította a világűrt is. A lényeg ugyanis egyszerű: többet ésszel, mint pénzzel alapon egészségesebbé, zöldebbé és fenntarthatóbbá tenni az élhető otthont.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik