Kertünk-Portánk

Kertjeink ékessége a mocsári hibiszkusz

Hazája Észak-Amerika mocsaras, lápos vidéke, innen került át Európába, amit hamar meg is hódított.

Régen kedvelt dísznövény volt, majd egy időre más növények kerültek az érdeklődés középpontjába, így kissé elfelejtődött, ám manapság újra kertek, utcafrontok kedvelt éke lett a mocsári hibiszkusz.

Ez a hatalmasra megnövő, színpompás, tenyérnyinél is nagyobb virágokat ontó növény a mályvafélék családjába tartozik, fás szárú, évelő, meglepően igénytelen cserjeféle.

Fotó: Kiss P. Dóra

Hazája Észak-Amerika mocsaras, lápos vidéke, innen került át Európába, amit hamar meg is hódított. Az 1-1,5 m magasra megnövő cserje hatalmas, több színű virágai nem pompáznak sokáig. A rózsaszín, mályvaszín, fehér, bordó és lilás virágok 1-2 nap után elhullanak, ám helyükre szinte azonnal újabb virág nyílik, így nyár közepétől egészen szeptemberig lehet a cserje kertünk dísze.

A mocsári hibiszkusz magról vagy tőosztással szaporítható, kedveli a nyirkos, de nem pangó vizes, tápanyagban gazdag talajt és a napfényt. A kertben olyan helyre érdemes ültetni ahol elegendő fény éri, de a levelei nem égnek meg. Az állandó öntözést folyamatos virágzással hálálja meg.

Téliesítéséről megoszlanak a vélemények. Az biztos, hogy a növény ősszel tövig elszárad, ekkor érdemes 10 cm magasságig visszavágni. Van, aki állítja, hogy a hibiszkusz áttelel a szabadban, csak le kell takarni, mások szerint érdemes nem túl meleg 10-12 fokos helyiségbe bevinni télre, öntözni pedig csak nagyon ritkán kell, hogy a növény nyugalmi állapotban maradhasson.

A hibiszkusz viszonylag későn kezd el hajtani, a téli elfagyást követően hajtásai csak májusban bújnak elő. Sokan tavasszal is megmetszik a növényt, ami bőséges virágzással hálálja meg a gondoskodást. A mocsári hibiszkusznak komolyabb kártevője nincs, így igazán elmondható róla, hogy viszonylag kevés gonddal járó, színpompás foltja lehet bárki kertjének.

Galéria
Fotó: Egyedy Erzsébet

Egyedy Erzsébet hibiszkusza egy budapesti bérház udvarán, napfénymentes helyen tengődött évekig, majd amikor lehetőség adódott rá, átültették a képen látható napfényes udvarra, ahol a rendszeres gondozásnak és napfénynek köszönhetően csodás erőre kapott, és a kert dísze lett.

Nagyon fontos, hogy a hely napsütött legyen. Rengeteg vizet igényel a hibiszkusz, úgyhogy rendszeresen kell locsolni. Ezen kívül idén pétisóval is kezeltük. Szerintünk ettől hozott ilyen sok virágot

– mondta el Erzsébet.

Kiemelt kép: Kiss P. Dóra

Nyári kertünk leheletfinom ékessége a rezgő
A légies virág nagy bokorrá megnőve olyan, mint egy fodros felhő.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik