Szegedtől karnyújtásnyira, egy Csongrád megyei kis faluban mesélők világába csöppenünk. Korábban írtunk Baranyi Ildikóról, aki szebbnél szebb mesékkel bűvöli el a hozzá érkezőket. Az alföldi mesemondó néhány hónapja egy csodaerdőt álmodott a dóci homokhátságra.
Varázslatos hangulatban ültetnek
A lelkes hölgy nemcsak mesemondó, de lelkes környezetvédő is. A közelmúltban úgy döntött, ellensúlyozza a fakivágási rendelet adta lehetőségeket, és saját birtokán mesebeli erdőtelepítésbe kezdett. Szólt a barátoknak, mesemondóknak és mesét kedvelő családoknak, és együtt nekiláttak az ötlet megvalósításának.
Az ültetés során meséltünk, énekeltünk, s bárki számára teret és ideális helyet adtunk a fának, amit mostantól bármikor meglátogathat, és gondozhat. Lényeg, hogy együtt teremtettünk, és együtt fogjuk tovább gondozni az erdőnket
– mesélte Baranyi Ildikó a Sokszínű Vidéknek.
Levendulaszörp és mesevilág
Az idén befejezett kerékpárúttól néhány méterre fekszik a birtokocska széle, így a tervek szerint a megfáradt kerékpáros vándorok is szusszanhatnak majd egyet a fák árnyékában. Fél hektáros mindössze a meseerdő, egy két hektáros gyümölcsös szomszédságában, vele harmóniában születik. A terület körbe ölel egy tanyát, ahol jó szomszédok laknak, ők is támogatják a pompás ötletet.
Biztos, hogy tavasszal egy mezítlábas ösvényt is megépítek benne, így nemcsak a léleknek, de a testnek is felüdülést, feltöltődést biztosíthatunk. Egy hideg levendulaszörpöt hörpintve akár mesét is hallgathatnak a vendégeink. Ha facsemetével érkeznek, természetesen elültethetik azokat is
– sorolta a gazdasszony
Két idős, terebélyes fa magasodik az erdő közepén, ezen a tisztáson, az óriáshársak mellett képzeli el a dóci mesemondó a meseösvényt és a későbbi pihenő helyet, padokkal, fa asztallal.
Egy erdős liget lesz, az egyik jurtánkat is itt állítjuk majd fel. A körsátorban meséket mondunk, közösen énekelünk, beszélgethetünk. Szeretnénk igazi közösséget teremteni ezen a helyen.
Csodák történnek vele
Baranyi Ildikó életében az utóbbi hónapokban két kisebb csoda is történt. Az első a vasútállomáson kezdődött. Ez a „rendőrségi ügy” végül faültetéssel ért véget. A másik csoda kislánya szegedi alma materéből érkezett.
Lerobbant a táltos paripám, az autóm, és vonattal kellett, hogy elutazzak. Az állomáson a padon hagytam a táskámat amíg frissítőért mentem a közeli büféhez. A rendőrök is ott szoktak kávézni, és hamar megtaláltak, lényegében terroristának gondolhattak az ottfelejtett cókmókommal. Kinyittatták velem a táskát, majd kellemesen elbeszélgettünk, elmeséltem nekik az erdőtelepítést. Annyira tetszett nekik az ötlet, hogy egyikőjük felajánlott 50 szilfa csemetét, ezeket is elültettük a közelmúltban
Ildikó lányának szegedi általános iskolájában már két éve nevelgettek egy tölgyfa csemetét, amikor meghallották az anyuka kezdeményezését. Az iskola vezetése kapott az alkalmon, és úgy döntött, hogy a cseperedő csemetét átültetik a dóci homokra.
Egy pályázaton később megírták a történéseket, és nyolcvanezer forint támogatást is nyertek az okos ötlettel. A mesebeli “faiskolában” jelenleg 120 csemete fölött járnak, az eperfától a szelídgesztenyéig sokszínű a paletta. Egy idős, mozgássérült embernek egy életfát ültettek, saját kérésére. Szeretettel és ásóval várják a kiszolgált karácsonyfákat, aki nem tudja, mihez kezdjen a töves fenyővel, annak vízkereszt után helyet biztosítanak a meseerdőben.
A Petőfi fa unokája
Baranyi Ildikó az egész Kárpát-medencét bejárja munkája során. Egy mesés rendezvény alkalmával Nagyar községben járt, Fehérgyarmat környékén. A helyi önkormányzat egy pompás rózsakertet gondozott, amit az alföldi mesemondó szívesen megtekintett.
Körbejártam a rózsakertet. Alaposan szétnéztem, és egy különös kincsre bukkantam: Petőfi fáját az önkormányzat saját kis erdejében őrizte. A legenda szerint a költő ez alatt a hatalmas tölgyfa alatt üldögélt amikor megírta a Tisza című versét. Az önkormányzat mentőakciója során egy makkról neveltek csemetét belőle, amit a nevezetes fa mellé ültettek. Ennek a makkját hoztam el, így a Petőfi fa unokája nálunk cseperedik.
Mesevonatozhatnak az apróságok
A kis közösségi erdő gazdája színes programokkal várja a mesekedvelőket. Eddig két, korábban meghirdetett ültetésen vettek részt Dócon önkéntesek, mindkét alkalommal teázással, hangulatos piknikezéssel tették élménytelivé a rendezvényt. Nemcsak a környékbeli településekről, hanem az ország több szegletéből is ellátogattak már Ildikó cseperedő fáihoz. Volt, aki egy makkocskát hozott és ezt ültette el, a szegedi iskola után a dóci suli tervei között is szerepel a közös faültetés és mesehallgatás.
Az ópusztaszeri erdészettől többféle csemetét kaptunk, elsősorban őshonos fajtákat ültetünk. Szürke és fekete nyár, sombokor, szeder is van, de érkezett ellenálló meggyfa is a Vajdaságból. A Vackörte Egyesület mi mást is ültethetett volna, mint egy körtefát. Birsalma fa és török mogyoró bokor mellé Nagyecsedről fekete diót hoztak az önkéntes kertészek.
A távolsági busszal is kiválóan megközelíthető Meseerdőben Ildikó jövőre iskolás és óvodás csoportokat is fogadna, akiknek több meglepetést tartogat. Egyet elárult, egy „traktor húzta kisvonaton” roboghatják majd körbe a kies tájat a legkisebbek.
Aki bármilyen formában csatlakozna Ildikóhoz, vagy támogatná a civil kezdeményezést, könnyen megteheti. A természetbarát-mesemondó telefonon (+36306266989) és emailben (ibaranyi67@gmail.com) is szívesen áll rendelkezésre.
A cikkben szereplő fotókat Baranyi Ildikótól kaptuk.
