Medve Zsolt gyerekkora óta a természet és a kertészkedés nagy barátja. Mivel a családi gyökerek a vidékhez kötik, nem meglepő, hogy egészen kicsi korában már része volt az életének a kert és a kertészkedés.
Növényekkel – és nem csak a fügével -, azok házikerti termesztésével, szaporításával jó tizenöt éve foglalkozik, néhány éve pedig – amikor hátat fordított a városi nyüzsgésnek – a vidék nyugalmában hódolhat kedvenc időtöltésének, a „fügézésnek”.
Medve Zsolt családjával – feleségével és három gyermekével – öt éve költözött a Tápió vidékére, a Pest megyei Farmosra. Itt vásároltak egy kisebb földterületet azzal a céllal, hogy létrehozzák – ha nem is az ország legnagyobb, de mindenképpen – az Alföld legnagyobb füge-fajtagyűjteményét.
A részletekről Zsolttal beszélgettünk.
Ismert, hogy jó 15 éve kertészkedik. Milyen növényekkel foglalkozott, és miért választotta a fügét?
A kertészkedésben a kedvenceim a fűszernövények és a bogyós gyümölcsök, de a füge különösen közel áll a szívemhez, hiszen ez az egyik első növény, amit az ember háziasított, amikor felhagyott a vándorló életmóddal.
Az egész úgy kezdődött, hogy szerettem volna egy-két fügebokrot a kertünkbe, hogy a család számára legyen minden évben elegendő mennyiségű friss, zamatos füge. Ám ahogy olvasgattam a fügéről, egyre több és több fajtára találtam rá, amire azt gondoltam, nekem is kell. Aztán szép lassan azon kaptam magam, hogy tele van a ház frissen dugványozott fügékkel, a kert, terasz pedig dézsás fügékkel, de még mindig vannak újabb és újabb fajták, amelyeket mindenképp szeretnék beszerezni. Az olvasgatás közben rájöttem, hogy mennyire fantasztikus és csodálatra méltó gyümölcs a füge.
Hol talált hasznos, a gyakorlatban is érdemesnek minősülő információkat a gyümölcsről?
Nagyon sok, a fügetermesztéssel, szaporítással, felhasználással foglalkozó portálon – túlnyomó többségben nem is magyar nyelven – gyarapítottam ismereteimet, amelyeket a gyakorlatban is alkalmaztam. Így sikerült az elmúlt évek alatt felhalmozni jelentős mennyiségű elméleti, és tapasztalatokon alapuló gyakorlati tudást a fügéről. Sajnos azonban magyar nyelvű irodalom rendkívül kevés van e gyümölcsről, ezért döntöttem úgy, hogy létrehozok egy csak fügével foglalkozó weboldalt, ahol igyekszem a lehető legtöbb információt közzétenni erről a fantasztikus növényről. Így született meg a fugesember.hu oldal, melynek tartalmát a Facebookon is rendszeresen közzéteszem.
Mit nyújt az érdeklődőknek ezen a weboldalon a „farmosi fügés ember”?
A fügéről többnyire általános jellegű információk találhatóak meg a magyar weben, nyomtatott irodalom meg nem is nagyon van. Itt azért megemlíteném Jeszenszky Árpád – Kárpáti István: A füge című, 1963-ban kiadott kötetét, bár ezt manapság nem egyszerű beszerezni). Ha az ember kitekint a magyar nyelvű internetes információkon kívülre, akkor viszont nagyon sok információt összegyűjthet a fügéről. Ezek legtöbbje sajnos olyan országokból származik, ahol teljesen mások a klimatikus viszonyok, mint hazánkban. Ezért született meg a portálom, melyen sok-sok gyakorlati tanáccsal látom el azokat, akik a fügével kívánnak foglalkozni, valamint folyamatosan írom a különböző fajtákról a bemutató cikkeket is.
Hol tart ma a füge-fajtagyűjteménye a „méreteiben”?
Jelenleg 146 fajta fügém van, amelyek egy része már ki van ültetve, a többi cserepekben, konténerekben várja, hogy elérje a kiültetési méretet. Folyamatosan szerzem be a szaporítóanyagokat, így az év folyamán mindig vannak még ki sem gyökerezett dugványaim, épp csak kihajtott kicsi fügék, és nagyobbak is. A fügéim egy kicsi része viszont saját gyűjtésű. Ugyanis mindig nyitott szemmel járok, és amikor látok egy fügebokrot valahol, akkor azt megjegyzem magamnak, és ha tehetem, rendszeresen újra felkeresem. Ha valamiért felkelti az érdeklődésem, és úgy vélem, olyanom még nincsen, akkor vágok belőle dugványnak valót, és szaporítom saját célra. Így előfordulhat esetleg, hogy valamennyi átfedés van a fajtáim között mindazon igyekezetem ellenére, hogy ezt elkerüljem.
Lehetséges, hogy növelni kell majd a földterületet?
Egyrészt ez egy hobbi számomra. Van, aki érméket gyűjt, én fügét. Ugyanakkor azt gondolom, hogy ez egy értékteremtő hobbi is egyben. Másrészt több szempont alapján is keresem azokat a fügéket, amelyek hazánkban, és azon belül itt, a Tápió vidéken sikeresen termeszthetőek is lennének, mert fantasztikus növénynek tartom a fügét. Ha pedig az éghajlati viszonyok változásában beállt tendencia megmarad a jövőben is, akkor igen jó eséllyel lesz termeszthető a füge Magyarországon. És hogy kell-e majd bővíteni a területet? Számításaim szerint a mostani területen nagyjából négyszáz tő fügét tudok elültetni. Ennél jelentősen több fajta létezik, így egy idő után vagy le kell cserélnem a nem jól teljesítő fajtákat újabbakra, vagy növelni kell a területet. De azért az nem holnap lesz.
Van az önéhez hasonló fügeföld Magyarországon?
Egyre nagyobb az érdeklődés hazánkban a füge iránt, és ahogy ez ilyen esetekben lenni szokott, ha megnő a kereslet, elkezd növekedni a kínálat is. Van ültetvény Magyarországon több is, de több száz fajtát számláló füge-fajtagyűjtemény csak néhány, és azok is jobbára a Zalai dombság környékén, mert ott jobb a mikroklíma a füge számára. Ismerek gyűjtőket az ország legkeletibb részéről is, ahol egy átlagos tél is sokkal zordabb, mint Zalában, mégis sikerrel fügéznek arrafelé is.
Mennyi füge termett eddig a kertjében?
Konkrétan a kertemben nincs túl sok füge, mert sok féle gyömölcstermőt ültettünk a változatosság miatt, ezért jelentős rekordokról sem tudok beszámolni. A fügéim többségét eddig konténerekben neveltem, azonban konténerben is tud egy füge igen sokat teremni, akár 6-7 kilót is. Nyilván ez is függ a mértetől. Azon a két-három bokromon viszont, ami a kertben van igen szépen szokott lenni füge. Bevallom, sosem mértem le, hogy mennyi, mert a füge érése elnyújtott. Naponta leszed az ember egy-két tál fügét, ami egy öt fős családban hamar el is fogy. De alkalmanként 2-3 kilogramm is lejön egy bokorról. A fajtagyűjteménybe kiültetett fügék még fiatalok, így ott nem mérhető még a termésmennyiség igazából.
Ízvilágukban érezhető különbség az egyes fajták között?
Vannak, amelyeknek enyhe bogyósgyümölcsökre emlékeztető felhang van az ízükben és olyanok is, amelyeknek nincs kimondottan meghatározó ízük, egyszerűen csak sziruposan édesek. A fajták eltérőek egyébként abban is, hogy mennyi a cukortartalmuk vagy a nedvességtartalmuk. Vannak egészen száraznak ható, tömör fügék, és vannak szaftosak, sziruposan édesek.
Ha valaki fügét szeretni ültetni, annak mit tanácsolna, hogyan kezdjen hozzá?
A füge egy nem túl igényes növény. A szélsőségektől eltekintve nagyjából bárhol jól érzi magát. Talajban nem válogat, éppen úgy megél a homokos talajon, mint a zsírosabb, agyagosabb földben. Nem szereti a huzatos, szeles helyeket, viszont kimondottan magas a napfény iránti igénye. Olyan helyre kell ültetni, ahol szinte egész nap tűző napon van, mert árnyékban nem, vagy csak igen keveset terem. Ha pedig olyan helyen szeretnénk fügét ültetni, ahol télen nagy rá az esély, hogy -14, -15 fok alá süllyed a higany a hőmérőben, ott érdemesebb egy fűtött épület délre néző fala mellé ültetni. Egy füge térigénye fajtától függően nagyjából egy 4-6 méter átmérőjű kör. Ha nem akarjuk folyamatos metszéssel kordában tartani, ezt érdemes figyelembe venni ültetéskor. Ha nincs ekkora helyünk a kertben, vagy válasszunk kompaktabb méretű féltörpe, vagy törpe fajtát, vagy neveljük inkább dézsában. A fügés blogomban külön cikket szenteltem a füge dézsás nevelésének, és fajtákat is ajánlok ott. Sokan tévesen azt hiszik, hogy a füge dézsában nem terem. Pedig a kellő odafigyeléssel és gondoskodással nevelt füge dézsában is hoz annyi termést, hogy megérje vele foglalkozni.
Fontos tudni, hogy a fügék többsége egy szezonban kétszer terem. Az első terméshullám júliustól szeptemberig tart, a második pedig szeptembertől akár novemberig is. Ezért az is fontos szempont, hogy ha lehetséges, kétszer termő fajtát ültessünk a kertünkbe, a legtöbb füge egyébként kétszer termő.
Önök hogyan hasznosítják a termést?
Leginkább frissen fogyasztjuk, mert nagyon szeretjük. De akár meg is lehet aszalni a fügét – nem mindegyik fajtát -, és akkor el lehet rakni hosszabb időre, akár télre is. Szoktuk feldolgozott formában is fogyasztani, készítettünk már belőle fügebort, fügelikőrt, süteményeket, szörpöt. De a legjobban frissen szeretjük fogyasztani.
A diós-mézes fügegolyó fahéjjal például egy nagyon gyorsan elkészíthető vendégváró nassolni való, melynek receptjét az „Ezt fald fel!” blogunkban találja meg a kedves olvasó.
