Kertünk-Portánk

60 féle juhar pompázik a kaposfüredi miniarborétumban

acer-palmatum-red-pigmy
acer-palmatum-red-pigmy
Egyre népszerűbb a kertekben a juhar, szakembert kérdeztünk gondozásának fortélyairól.

Kiss Zoltánné Androsovits Petronella többezer négyzetméteres telkéből 10 év alatt fantasztikus miniarborétumot varázsolt Kaposfüreden. Petrától kaptunk már szakmai tanácsokat  fenntartható kert témában, most pedig a juharokról oszt meg néhány hasznos gondolatot a Sokszínű Vidék olvasóival.

Mikor kezdődött a juhar-szerelem?

2009-ben ültettem az első japán juhart a kertbe, egy Bloodgood változatot. Az előkertbe került, keleti fekvésbe, agyagos talajba. A következő 2013-ban érkezett a kertbe, egy Crimson Princess. Ő sokáig teljes napon volt, az első 2-3 évben kissé megperzselődtek a levelei augusztusra, aztán megszokta, néhány éve meg már kap némi árnyékot is délután.

Az igazi nagy „juharosításra” 2018-ban került sor. Kellett hozzá Mecsekben lévő, óbányai Miniarborétum a völgyben látogatható magánkertben való séta, aztán hosszas utána olvasás a neten, főleg külföldi oldalakon, és persze a homlokra csapás, hiszen a meglevő két japán juhar is szépen fejlődik olyan körülmények között, amik jelenleg a kertben vannak. Így aztán mára több, mint 60 különböző Acer japonicum, palmatum és shirasawanum van a kertben, plusz néhány circinatum és csíkos törzsűek is. A tapasztalatokat folyamatosan gyűjtöm.

Fotógaléria

Galéria
acer-shirasawanum-moonrise

Sok sztereotípia él a juharok kapcsán. Mi a legfontosabb, amit tudni kell egy juhar ültetésénél? 

Kezdjük a sztereotípiákkal: a japán juhar savanyú talajba való, nem bírja a napot, lassú növekedésű. Először is kedveli a savanyú a talajt, de nem feltétele az egészséges növekedésének. A meszes talajt viszont kerülni kell. Másodszor:  meglehetősen sok nemesítés van már, amik bírják a teljes napot is, a bordó és piros levelű változatokat viszont semmiképpen se ültessük árnyékba, mert akkor egész egyszerűen nem lesznek bordók meg pirosak. Szóval valahol az arany középút, az ideális az, ha szórt árnyékot kapnak, de sokan bírják a teljes napot is. Ami pedig a növekedésüket illeti: több, mint ezer különböző változata van a japán juharoknak, így nem egyforma sebességgel, és  nem egyforma alakban és üzemben nőnek.

A japán juharoknál ugyanolyan fontos, mint más növényeknél, hogy névvel vásároljuk. Ez miért fontos? 

Nem elég annyi, hogy japán juhar, hiszen mint említettem, több mint ezer változata van. Vegyük névvel, és akkor lehet tudni, hogy szeldelt levelű lesz-e, piros avagy sárga, retikulált lesz-e a levél, gomba alakban fog nőni avagy kis fa lesz belőle, esetleg 5 méter magasra növő.

A legtöbb növény esetében lényeges, hogy jó talajba kerüljön. Mire figyeljünk leginkább a juharok esetében?

Laza talajra van szükségük. A japán juhar az a növény, amelyiknek egyenletesen nedves talajra van szüksége, ám nem éli túl, ha vízben áll a lába. Ebből mindjárt látszik, hogyha valakinek homokos a talaja, az bizony nem kizáró ok japán juhar ültetésnél, hiszen egy feltétel már biztosan adott: a laza talaj. Nyilván tápanyagot biztosítani kell, jó, ha itt tényleg kap laza árnyékot és nem teljes napon van, de ha nem meszes homokos a talaj, akkor bátran ültethetjük. Ha valakinek laza, fekete, tápanyagban gazdag talaja van, nos, ő a szerencsés ember.

Fotógaléria

Galéria
acer-palmatum-red-blush

És mi történik, ha a talajunk agyagos?

Itt jön be a képbe az én kertem, mint kísérlet. Agyagos talajba, teljes napra van ültetve a juharok javarésze. A következőre kell nagyon figyelni: míg a többi talajnál elég, ha nem ültetjük mélyebbre a japán juhart, mint ahogy az edényben volt, az agyagos talajnál emelünk egy szintet, kis dombocskát építünk, és úgy helyezzük el a juhart, aztán vesszük körbe lehetőleg laza talajjal. Nem baj, ha kint van a felső gyökér, az viszont halálos lehet, ha a gyökérnyakat betemettük.

Többször is tanácsoltad, hogy ne használjunk tőzeget, miért?

Érdemes utánanézni a tőzegkitermelésnek, mennyire természetromboló, és könnyen megérthető, hogy miért nem használom. Kiválóan alkalmas erre a célra a lombhullató fák lombja, a komposzt, keverve a zsákos marhatrágyával (ebből kevés kell). Amit idei évtől én is fogok majd használni a japán juharoknál, az a foszfor és kálium (banánhéj áztatását is bevetem, a már folyamatosan használt csalánlé mellé).

Merjük-e teljes napra ültetni a japán juharokat?

Függ a kert adottságaitól. Egészen biztos, hogy másképp viselkednek homokos talajon, egy erősen napsütötte kertben, esetleg aszályosabb körülmények között, mint egy agyagos talajú kertben. És ami fontos, ha teljes napra vannak ültetve, az öntözésre még jobban oda kell figyelni. Apropó, öntözés: főleg aszályos időszakban érdemes a koronaátmérőig átöntözni a talajt, ezzel párásítunk is. A frissen ültetett juharokat gyakrabban öntözzük, és érzéssel, hiszen a gyökér nem hatol mélyre, nem kell áztató öntözés, viszont az idősebb juharoknak már mehet áztatóbb jellegű, és nem is kell olyan gyakran.

Fotógaléria

Galéria
acer-palmatum-mikawa-yatsubusa

Hogyan metsszük, metszünk-e?

Megoszlanak a vélemények, van aki hozzá sem nyúl, van, aki formára vágja, és biztosan van arany középút is. Ahogy most a hervadás miatt utána olvastam, nem árt, ha nem engedjük őket túlságosan sűrűre, tehát ha próbáljunk kissé szellősebb koronát kialakítani. Erre késő ősszel, november körül kerüljön sor, mert egyéb esetben a juhar vérzik, sőt elvérezhet a gyökérnyomás miatt.

Több, mint 60 japán juhar van a kertedben,  van-e általános tapasztalat? 

Úgy gondolom, a tanulási folyamatom még bőven tart. Minden év más és más, és bizony, tartogathat meglepetéseket. Hiszen takarjuk a juhar talaját, ami nyári melegben, száraz időben jó, esős időben, agyagos talajon gombás betegségek, esetleg vírusos vagy baktériumos fertőzések léphetnek fel. Ez utóbbiak esetén a japán juharok életét meghosszabbíthatjuk, de sajnos már soha nem lesznek teljesen egészségesek. Idei évben az én juharjaim között is előfordult három példánynál, hogy a fiatal hajtások lehervadtak. Ahogy utánanéztem külföldi oldalakon, akár baktériumos fertőzés is lehet. A beteg részeket eltávolítottam, a talajt kitakartam a növénynél, hogy a napsütés át tudja járni a területet, és reménykedem, hogy talán mégsem bakteriális fertőzés.

Az egyéb juharok, amiket ültettem, mint pl. circinatum, davidii, conspicuum, tegmentosum, griseum, rufinerve, hasonló körülményeket kedvelnek, mint a japán juharok, de kevesebbel is beérik. A Csodás kertem arborétumban mindegyik megtekinthető.

Kapcsolódó
Virágos talajtakarókkal a biológiai sokszínűségért
A változatosság nem csak gyönyörködtet.
Olvasói sztorik