Nem tanult kertésznek, élete hozta úgy, hogy kreativitása, természetszeretete és a szép iránti vonzódása a kert szerelmesévé tette. Az Ipoly-parti városban, Balassagyarmaton élő Demeter Zoltán hobbikertésznek vallja magát, és folyamatosan csinosítja a sok ismerőse által egyszerűen csodakertnek nevezett területet.
Vele beszélgettünk.
Hogyan kezdődött a kerthez való kötődése?
Gyermekkoromban amolyan kis Maugliként sok időt töltöttem a szülői ház kertjében. Nagyapám – aki asztalosként dolgozott otthoni műhelyében – kisebb-nagyobb kerti és ház körüli teendőkkel látott el, csak hogy ne unatkozzam. Ennek köszönhetően a fantázia világába elmerülve szabadon élhettem ki a találékonyságomat, s kezdetleges alkotói örömömet az unalom ellen. Valószínű innen fakad a kertben megtalálható kisebb nagyobb barkácsmunkák kivitelezése és az alkotáshoz való kötődésem is.
Az idő múlásával felnőttként már nem a nagypapa irányított, hanem jöhettek a saját ötletek és azok megvalósítása.
A természet gazdagságának összetettségét párom, Kati kertjében is igyekszem visszaadni. Vele gyakran járunk kirándulni és az így szerzett élmények, a gyermekkori tapasztalatok segítenek és inspirálnak az itthoni kert kialakításában. Gondolok itt a dísznövények és haszonnövények örökzöldek lombhullatók és talajtakarók kényes egyensúlyának megtalálására vagy a hangulati elemek, kiegészítők beszerzésére, alkalmazására. Ez számomra talán a legnehezebb feladat, hiszen a viszonylag kis kert igencsak behatárolja a mozgásteret mind a növények számában és sokszínűségében, mind a méretarányok helyes megválasztásában.
Mikor kezdődött a jelenlegi kert kialakítása?
A tervezést hét éve kezdem el, szembesülve egy hívatlan vendég igen aktív “tereprendező” tevékenységével: annyi vakondtúrás volt a kertben, hogy szinte lehetetlen volt két méteren át egybefüggően tolni a fűnyírót. Onnantól kezdve ketten túrtuk felváltva a kertet. Ő éjszaka előttem, én nappal utána. Következő tavasszal eltűnt a vakond, így kezdődhettek a munkálatok egy viszonylag üres telken, hiszen mindössze egy diófa és egy lilaakác lugas díszítette az addigra szinte üres, de anno szebb napokat is látott területet.
Mi változott benne?
Az évek alatt szépen fejlődtek a fenyők, melyeket ültettem. Ezek keretét adják a szabad mozgásteret biztosító kert közepén a kora tavasszal krókuszokkal tarkított rétnek, mintegy igazi kis erdei hangulatot teremtve. A terület egyik kedvenc szeglete a bográcsozó és a köré épített magaságyás. A munkálatokban segítségemre voltak a barátok. A kert tereprendezésében növények és egyéb hozzávalók beszerzésében, a locsolórendszer kialakításában és a gyepszőnyeg lerakásában Szabó Péter és csapata, valamint Markó Tamás asztalos mester nagyban hozzájárult a hangulatelemek létrehozásához.
Milyen növények jellemzőek a kertre?
Mint említettem, a kert keretét 18 darab fekete fenyő adja, ami mára elérte azt a magasságot, amit metszeni, formázni és ritkítani kell ahhoz, hogy hosszútávon életképes maradjon a terület. A kialakításnál törekedtem a sokszínűségre mind dísznövények, mind haszonnövények tekintetében. Az elrendezés során kanyargós ívekkel igyekeztem barátságosra kialakítani a sarkokban viszonylag elkülönülő növénycsoportokat – a számukra megfelelő talajösszetétellel –, melyek akár különálló installációként is hangulatosak és hosszú távon is életképesek: örökzöldek, talajtakaró növények, a lombhullatók közül a mára hazánkban is megkedvelt különféle japán juharok. Mindemellett számos, számomra kevésbé szép haszonnövényt is sikerült elbújtatnom itt-ott, és ötvözni a díszkerttel.
Melyik a legidősebb növény?
Az árnyékot adó diófa 20 év körüli, ami nem csak uralkodó látványeleme a kertnek, hanem igazi tanítóként a türelmemet és derekamat is évről-évre próbára teszi az őszi időszak végére, amikor naponta háromszor szedeti velem lehullajtott leveleit és a termését.
Mennyi időt fordít a kert gondozására?
Heti 1-2 napot számolok, de hol kevesebb, hol több ez az idő. Egy-két nap igazából a meglévő kert karbantartására elég, ha viszont haladni szeretnék tovább a végső vízió felé és bővíteni szeretném akár kiegészítő kötelező elemekkel a látképet, akkor ehhez természetesen hozzáadódik még egy-két óra.
Remélem, hogy az általam elmondottak alapján egyre többen kedvet kapnak a kert gondozásához, kert építéséhez vagy egyszerűen a természet szeretetéhez. Jó kertészkedést kívánok mindenkinek!
