Mozaik

Víz alá merül az elsüllyesztett erdélyi falu templomtornya is

Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék

2017. 06. 12. 07:54

Szászavinc sorsát több évtizede pecsételte meg a közelben nyitott rézbánya. Most az utolsó álló bástyát is örökre felemésztheti a hordalék.
Korábban a témában:

Szászavincről

A falu nevét 1825-ben említette először oklevél Válye-Vintz néven. 1835-ben Szasza Lupsii, 1854-ben Szásza-Lupsa-Vincze, 1888-ban Sászavincza, 1913-ban Szászavinc néven írták. A trianoni békeszerződés előtt Magyarországhoz, Torda-Aranyos vármegye Torockói járásához tartozott.

A szomorú történet kezdete 1977 tavaszára datálódik vissza, amikor Nicolae Ceausescu román kommunista diktátor küldöttei a faluba érkeztek és közölték a helyiekkel, hogy elkezdik a rézkitermelést. Kezdetben a meggazdagodás reményében a szászavinciek is támogatták az ötletet, de a ’80-as évek elején nem várt fordulatot vett az ügy.

Flooded and abandoned church in the middle of a contaminated lake
Fotó: Thinkstock

A hatóságok gátat építettek, hogy elzárják a völgyet a szennyező anyagoktól, a bányahordalék mégis elkezdett beszivárogni 1986-ban. Ekkor még több mint ezren laktak a településen, de a szürke folyadék miatt szinte mindenkinek tovább kellett állnia.

A Szászavincet elnyelő szennyező tó vize évről évre nagyjából egy métert emelkedik vertikálisan a rézbányák által rendszeresen alkalmazott flotációs ércdúsításnak köszönhetően.

Gyergyószentmiklós, 2013. augusztus 5.
A Gyilkos-tó a Hargita megyei Hagymás-hegységben, Gyergyószentmiklóstól 25 kilométerre 2013. augusztus 5-én.
MTI Fotó: Varga György
Megválasztották Erdély hét csodáját
A Gyilkos-tó és a szomszédságában levő Békás-szoros kapta a legtöbb szavazatot.
Veresvölgy, 2011. augusztus 13.
Az erdélyi veresvölgyi (Rosia Poieni) rézbánya amfiteátrumszerû külszíni fejtése 2011 augusztus 13-án.
MTI Fotó: Baranyi Ildikó
Az erdélyi veresvölgyi (Rosia Poieni) rézbánya amfiteátrumszerû külszíni fejtése – MTI

Az iszappal együtt savas vörös víz is mocskolja a völgyben kialakult tó vizét, az eső ugyanis átfolyik a bányából kinyert színes ásványokon.

Szászavinc, 2013. október 8.
Az erdélyi Szászavinc (Geamana) elárasztásával kialakított zagytározó 2013. október 4-én. Sárga és vörös színû, nehézfémekkel szennyezett savas víz folyik az erdélyi veresvölgyi (Rosia Poieni) rézbányából az egykori Szászavinc (Geamana) elárasztásával létrehozott mesterséges tóba, amelynek savasságát mész adagolásával próbálják semlegesíteni. Szászavinc helyén ma több mint százhektáros kénsavas zagytározó található, amelybõl csak az elpusztult falu ortodox templomának tornya látszik ki.
MTI Fotó: Baranyi Ildikó
Fotó: MTI

Az áradás ellenére nem mindenki hagyta el a falut. Maria Prata az egyike azoknak, akik úgy döntöttek, maradnak és a tó fölött magasodó dombra költöznek. Az idős hölgy meglepően higgadtan mesélt a kialakult helyzetről.

Ami történt, megtörtént. A falu tönkrement. Legalább az itteni bányával munkájuk lett az embereknek. De mint az összes többi itt maradt falusi, keserű érzések kavarognak bennünk a kommunista hatóságok által megtört ígéretek miatt

– fogalmazott.

Szászavinc, 2014. május 12.
Az egykori erdélyi Szászavinc (Geamana) település helyén kialakított zagytározóból kiemelkedik az ortodox templom tornya 2014. május 11-én. Az 1980-as évek elején kialakított tározóba, a közeli Verespatak rézbányájából folyik a nehézfémekkel szennyezett savas víz. Az Erdélyi-érchegységben található sárga és vörös színû tó savasságát mész adagolásával próbálják semlegesíteni.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Fotó: MTI

A helybélieket azzal hitegették, hogy őseik sírját újratemetik majd máshol, de ez sosem történt meg. A temető az évek során víz alá került, és gyakorlatilag már lehetetlen megmenteni.

Az évtizedekkel ezelőtt virágzó falura ma egyedül a templom vízből kiemelkedő tornya emlékeztet, amit a bányászcég öt évvel ezelőtt állítólag megpróbált lerombolni. A szászavinciek felháborodása végül meghiúsította a munkát, de ahogy a tó tovább emelkedik, a falu utolsó maradványai hamarosan örökre víz alá fognak merülni.

Szászavinc, 2013. október 8.
Az erdélyi Szászavinc (Geamana) elárasztásával kialakított zagytározó 2013. október 4-én. Sárga és vörös színû, nehézfémekkel szennyezett savas víz folyik az erdélyi veresvölgyi (Rosia Poieni) rézbányából az egykori Szászavinc (Geamana) elárasztásával létrehozott mesterséges tóba, amelynek savasságát mész adagolásával próbálják semlegesíteni. Szászavinc helyén ma több mint százhektáros kénsavas zagytározó található, amelybõl csak az elpusztult falu ortodox templomának tornya látszik ki.
MTI Fotó: Baranyi Ildikó
Fotó: MTI

A román környezetvédelmi hatóság korábbi becslése szerint 15 millió euró kellene a terület rehabilitálásához. A 2000-es években a Verespatakra tervezett cianidos bánya elleni tiltakozás egyik mementója éppen Szászavinc és a közeli rézbánya volt.

Bözödújfalu, 2017. május 21.
A leapasztott mesterséges tó medre a Maros megyei Bözödújfalun 2017. május 21-én. Két hónap alatt több mint nyolc méterrel csökkentették a tó vízszintjét, így láthatóvá váltak az egykori település romjai. A következõ hetekben tovább apasztják a tározó vizét, hogy a vízgazdálkodási vállalat szakemberei meg tudják javítani a tóban álló irányítótornyot a gáttal összekötõ hidat, amelynek egyik összekötõ eleme februárban a vízbe esett.
MTI Fotó: Boda L. Gergely
Láthatóvá váltak az elsüllyesztett erdélyi falu romjai
A jelenlegi mesterséges tó helyén állt Bözödújfalu.

(Bored Panda)

vissza a címlapra

Kommentek

Zagorie, 2017. december 13.
A Geminidák meteorraj a Minszktõl mintegy 110 km-re fekvõ Zagorie felett 2017. december 13-án. (MTI/EPA/Taccjána Zenkovics)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.