Földünk első nemzeti parkját, a Yosemite Nemzeti Parkot 1864-ben alapították az Amerikai Egyesült Államokban. Európában éppen 110 évvel ezelőtt alakult meg az első:1909. május 24-én. Svédországban 9 fokozottan védett természetvédelmi területen kilenc nemzeti parkot hoztak létre. Ma már e
Európa tetején – A Magas-Tauern Nemzeti Park
Nyugati szomszédunk Karintia, Tirol és Salzburg tartományainak területén hozta létre Ausztria, és egyben az Alpok legnagyobb természetvédelmi területét. Az 1981-ben alapított hatalmas kiterjedésű Magas-Tauern Nemzeti Park több tucat menedékházzal, 4300 kilométernyi túraútvonallal és nyolc síközponttal csábítja a természet szerelmeseit a Nyugati-Alpok legszebb tájaira.
Néma ősfenyvesek, óriásgleccserek és pompás vízesések találhatók az 1850 négyzetkilométernyi kiterjedésű magashegységi nemzeti parkban. Legszebb részei a Leitenkammer-szurdok, a Krimmli-vízesés és a különleges Weißsee-gleccser vidéke.
A 3 lépcsőből álló Krimmli-vízesés 380 méteres magasságával Ausztria legmagasabb zuhataga, vizét egy gleccserből eredő folyó, a Krimmler Ache táplálja, mely vadregényes útja végén a Salzach folyóba ömlik.
A legzordabb – Vatnajokull Nemzeti Park, Izland
Európa és minden bizonnyal Földünk egyik legbarátságtalanabb vidéke a kopár északi szigetország, Izland. Az Atlanti-óceán északi medencéjéből emelkedik ki a vulkanikus sziget, melynek területén az óceánközépi-hátság a felszínre bukkan, és egy hosszanti hasadékvölgy mentén a sziget keleti és nyugati pereme lassan távolodik egymástól. Fái nincsenek, viszont páratlan vulkanikus jelenségei felejthetetlen élménnyel ajándékozzák meg a turistákat.
A Vatnajükull gleccsert magában foglaló Vatnajökull Nemzeti Parkot 2008-ban alapították, hófehér gleccserek és jéghideg vizű folyók, hasadékvulkanizmus és geotermális jelenségek egész sora tekinthető meg több mint 13 ezer négyzetkilométernyi területén. Gejzírek lövellnek a magasba forró vízoszlopot, legismertebb a Strokkur gejzír, mely közismert turistalátványosság a szigeten.
Izland és egyben Európa egyik legfurcsább glaciális képződménye a Vatnajökull gleccserének fantasztikus jégbarlangja, melyben sétálva a látvány egészen felfoghatatlan, olyan, mintha egy másik bolygón járnánk.
Legvadregényesebb – A Szász Svájc Nemzeti Park
A németországi Szász Svájc Nemzeti Parkot, a németországi túrázók paradicsomának 93 négyzetkilométeres területét 1990-ben emelték nemzeti parki rangra. Középidőben lerakódott mészkövét hosszanti, mélybe nyúló völgyek, rögökre tagolódott hegységek és meredek szakadékok szabdalják. Drezdától keletre fekvő területe igazán változatos, vadregényes rögvidék.
Az Elba folyó fölé magasodó túraútvonal kiemelkedő végpontja a Basteibrücke.
A meredek bércek vadsága, Königstein erődítménye, vagy Pirna város környékének sziklái Wagner romantikus operáinak mesebeli hőseit idézik.
Legkülönlegesebb – Göreme Nemzeti Park, Törökország
A törökországi Göreme Nemzeti Park Kappadókia területén található, ahol a természet a világon egyedülálló formában mutatja meg magát.
Kappadókia a világon egyedülálló látványosságait a különös alakú “Tündérkémények”, a Göreme-völgy kietlen tájai, Kaymakli és Derinkuyu föld alatti városai, és a sziklába vájt ősi templomok adják. A keresztényüldözések idején ide menekültek az első keresztények, akik csodálatos föld alatti kápolnákat és barlanglakásokat vájtak a puha mészkőbe, tufába és homokkőbe.
A legvizesebb – Plitvicei-tavak Nemzeti Park, Horvátország
A horvátországi Plitvicei-tavak Nemzeti Park 1979-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára. A Plitvicei-tavak összesen 18 tóból álló vízrendszert alkotnak, a Bijela Rijeka és a Crna Rijeka folyók vizéből táplálkoznak.
Páratlan szépsége mellett védett növény- és állatfajai között barnamedvék, farkasok, vidrák, őzek és szarvasok élnek mintegy 20 ezer hektáros területén. Tavaly mintegy kétmillió turista kereste fel a területet, rendkívüli megterhelést okozva ezzel a környezetnek, többek között ezért is döntöttek úgy néhány hete az illetékesek, hogy előzetes regisztrációhoz kötik a nemzeti park meglátogatását.
Legkisebb gyöngyszemünk – Az Aggteleki Nemzeti Park
Az Aggteleki Nemzeti Park legismertebb látványossága az Aggteleki-karszt híres cseppkőbarlangja 1995 decembere óta az UNESCO világörökség része. hazánk legnépszerűbb és leghosszabb barlangja.
A két járat együtt alkotja a Baradla-Domica-barlangrendszert, melyet egész vízgyűjtő területével együtt 2001-ben a nemzetközi vizes élőhelyek védelmét rögzítő, ramsari egyezmény hatálya alá helyeztek. A Baradla-barlang csodás cseppkőformái mellett különleges mikroklímájáról is nevezetes, egész évebn 10-11 Celsius fok hőmérsékletű és 95%-os páratartalmú levegője kiválóan alkalmas légúti betegségek kezelésére.
Az Aggteleki Nemzeti Park területén a felszínen jellegzetes mészkőformákban gyönyörködhetnek a turisták, többek között a mészkőből képződött karrmezőben, mely Aggtelek község határában a hegyoldalt csipkézi.
A legvirágosabb – A Királykő Nemzeti Park
Erdélyben a Déli-Kárpátok keleti részén magasodik a Királykő-hegység, mely Románia egyik legszebb, és botanikai szempontból legértékesebb természetvédelmi területe. A Királykő Nemzeti Parkot 1990-ben alapították a természeti táj vadregényes szépsége, és különleges növény- és állatvilága miatt, melyek közül több endemikus fajta él a csodálatos területen.
A Királykő Nemzeti Park területén 1200 növényfaj egyedeit tartják számon, ez nagyjából egyharmada Románia teljes flórájának. Több faj csak itt fordul elő Földünkön, endemikus faj, ilyen a rendkívül ritka, szépséges virágú koronás szegfű. A nemzetközi Vörös Könyvben szerepelnek szigorúan védett, mára rendkívüli módon megfogyatkozott növényei például a szirti páfrány, hagymaburok, fényes galaj.
A Királykő állatvilágából a magashegységekben jellemző zerge mellett a ragadozó madarak számtalan faja jelen van, ilyen például a szirti sas, a vándorsólyom, karvaly és a kabasólyom, de létezik egy olyan atka fajta is, mely endemikus fajként Földünkön csupán itt él.
Kiemelt kép: Pixabay
