Egyszerű, fehérre meszelt épület áll Kolozsvár egyik macskaköves utcájában, nagy barna fakapuval és sok sok kéménnyel. Semmiben nem különbözik a többitől, pedig fontos ház.
1443. február 23.-án itt született meg Magyarország legendás királya, Mátyás, az Igazságos, akit a magyarok, de számos más környező nép hagyománya is az egyik legnagyobb királyként tart számon. Emlékét számos népmese és monda őrzi.
Mátyás király szülőháza Kolozsvár legrégebbi emeletes háza, jelenleg a Művészeti és Design Egyetem épülete, gótikus stílusú műemlék az Óvárban, Kolozsvár viszonylag kevés középkori eredetű polgárháza közé tartozik, írja a Travel to Transylvania.
1950-es évektől a Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem működik benne, s mára valóságos zarándokhellyé nőtte ki magát. A történetére vonatkozó legkorábbi szórványos adatok a 15. század közepéig nyúlnak vissza, ekkor született meg egyik vendégszobájában Mátyás, Magyarország jövendőbeli királya, 1443. február 23-án (szülőházi emléktáblájának felirata szerint március 27-én).
S hogy miért itt? Hogyhogy nem Vajdahunyadon?
A választ a vajdahunyadi vár építéstörténete adja meg: megcáfolhatatlan bizonyíték ugyan nincs az okokra, azonban a korabeli írásos emlékekből az derült ki, hogy Hunyadi János jelentős építkezésekbe kezdett Vajdahunyadon, hogy a rezidenciát új igényeinek és új társadalmi helyzetének (1441-ben erdélyi vajda lett) megfelelően alakítsa át.
Így Mátyás születésének idején Vajdahunyadon még folytak a munkálatok, azaz a vár tulajdonképpen nem volt lakható állapotban. Ezért szállt meg Szilágyi Erzsébet Kolozsváron, Méhfi Jakab jómódú szőlősgazda házában. Itt született meg aztán a majdani uralkodó, s végül megkeresztelve is itt lett, mert Erzsébet huzamosabb ideig vendégeskedett ebben a házban.
Méhfi Jakab után a veje, Kolb István,és felesége Orsolya tulajdonába került a ház, akiket, s későbbi utódaikat is 1467. szeptember 28-án Mátyás király minden házhoz és birtokhoz tartozó adó alól felmentett. A kiváltságot később II. Rákóczi György is megerősítette, ez tette lehetővé, hogy a ház jó állapotban, s változatlanul fennmaradjon. Az épület a 16.században bővült egy keleti szárnnyal, a két szárnyat összekötő átjáró szemöldökkövén az 1578-as évszám található.
1740 körül az örökösök eladták a házat a városnak. Az 1830-as években itt szállásolták el a városon átszállított súlyosabb börtönbüntetésre ítélt foglyokat. Az 1848-as forradalom alatt pedig honvédkórházként is működött. Ebben az időszakban az épület jelentős mértékben megrongálódott, 1887-re olyan rossz állapotba került, hogy mikor I. Ferenc József ellátogatott Kolozsvárra, az épület bedőléssel fenyegetett. Ekkor az uralkodó 400 forint adományt tett, hogy a város végre emléktáblával jelölje meg a házat, a város pedig császári dorgálásra rendbe hozatta az épületet, írja a lexikon.adatbank.ro.
1889. szeptember 2-án Jókai Mór és Orbán Balázs részvételével leplezték le a Mátyás király szülőházára elhelyezett bronz emléktáblát; az emléktábla tervét Pákey Lajos készítette és Zala György kivitelezte. A ház első helyreállítására 1899 körül került sor, ezután az épületet az Erdélyi Kárpát-egyesület kapta meg a várostól, ahol 1902. október 12-én az egyesület néprajzi múzeumot nyitott az épületben. 1940-ben sor került egy újabb restaurálásra.
Később az épületben kollégium is üzemelt, ahol szegény sorsú fiatalok tanulását segítették, majd 1948. július 1-től a város elöljárósága két évre a Bolyai Egyetemnek adta bérbe a Mátyás király-szülőházat.
A ház ma saroképület, főhomlokzatával az óvár déli kapuja előtt kialakult kis térre tekint, s várja a tanulókat, s mindazokat az érdeklődőket, akik megtekintenék, hol született Mátyás, az Igazságos.
Kiemelt kép: Wikipedia.com
