Mozaik

Csodás látvány a magyar-szlovák határ középkori vára

Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék
Somoskő vára éppen a magyar-szlovák határon áll.

Hazánk számos csodálatos várral büszkélkedhet, sok közülük a tatárjárás idejéből származik. Ilyen erődítmény a Salgótarjánhoz tartozó Somoskő település gyönyörű ékköve, a Somoskői vár is, ami a régi végvárrendszer egyik fontos tagja volt a Salgói vár és a Zagyvafői vár mellett.

Ennek  három erődnek kellett megvédenie Magyarországot az északról  támadóktól.

Kapcsolódó
Erődként magasodnak a turistacsalogató várak Észak-Magyarországon
Ezeket a régi erődítményeket bejárva gondolatban visszakanyarodunk a régmúlt számos eseményéhez.

A vár éppen a magyar-szlovák határon áll. Somoskő település és a vár parkolója még hazánk, míg az erődítmény, ami szlovákul Hrad Šomoška, már Szovákia területén található. Szerencsére ma már nem kell messziről csodálni, a schengeni egyezmény értelmében a vár magyar oldalról is látogatható.

Maga az erőd káprázatos területen, egy 526 méter magas vulkáni csúcson található a szlovák Cseres-hegység Tájvédelmi Körzetben. Szlovák oldalról Sátorosbánya településhez tartozik, amely a Losonci járás része.

Sokszínű Vidék

Története érdekes

A várat eredetileg a vidéken birtokos Kacsics nemzetség emeltette a 13. század második felében, ám a nemesi család kénytelen volt behódolni Csák Máténak, akitől a várat 1320-ban Anjou Károly serege foglalta vissza.

A király hívének, Szécsényi Tamás bárónak adományozta az erődítményt, az ő családja évtizedekig élt ott. Őket követte a Losonczy család.

Amikor a török hódítás elérte Nógrád vármegyét, a közeli Salgó és Fülek végvárai a „pogány” seregek hatalmába kerültek. Somoskő helyőrsége azonban majd két évtizedig kitartott a két ellenséges vár között.

Az Oszmán Birodalom hadai végül 1576-ban elfoglalták avárat, amit nem birtokoltak sokáig, 1593-ban a királyi csapatok kiűzték őket.

Galéria
Sokszínű Vidék

A vár a Rákóczi szabadságharc idején elvesztette katonai jelentőségét, fel is gyújtották, így egyre csak romlott az állapota. A Rákóczi-felkelés leverése után a környéken több erődöt lebontottak a császár parancsára, de Somoskő vára megmenekült a bontás elől.

Az épület állapota azonban fokozatosan romlott, az utolsó torony 1826-ban égett le, miután villámcsapás érte.

Somoskő várát az 1972-ben megkezdett helyreállítási munkálatok mentették meg, ekkor kapott többek közt tetőt az ágyútorony.

Galéria
Sokszínű Vidék

A várral kapcsolatban több irodalmi vonatkozás is felmerül, állítólag – bár erre bizonyíték nincs – itt találkozott Losonczy Anna és Balassi Bálint, s a szerelmükből születtek az Anna-versek.

A vár alatt található kis Petőfi-kunyhó emlékezik meg arról, hogy Petőfi Sándor is járt a környéken, sőt meg is szállt a vár alatt 1845. június 12-én.

A következőket írta erről az Útirajzokban:

Somoskő nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik, de bámultam építését, mely gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van.

Galéria
Sokszínű Vidék

A várból meseszép a kilátás. A távolban látszanak a Salgói vár körvonalai vagy délkelet felé nézve a Medves-fennsík.

A várból lesétálva, kicsit lejjebb merészkedve az egész világon ismert geológiai ritkaságot találunk, pár perc sétányira található ugyanis a 16 méter magas kihajló impozáns bazaltorgona, melynek hajlott formája igazi ritkaságnak számít. Ezen túlhaladva csodás útvonal várja a táj felfedezésére vágyókat.

Kapcsolódó
Kaptárkövek, ingókövek, salakkúpok: magyar természeti csodák nyomában
A maguk nemében egyedülállóak, látványra különlegesek és mindenképpen megéri felfedezni őket.
Olvasói sztorik