A 3-as útról Aszódnál lekanyarodva szinte pillanatok alatt Kartalra érkezik az ember, azon egyszerű okból, hogy szinte összeér a két Pest megyei település. Bár a GPS mutatja az irányt, kíváncsiságból az első kartali boltnál arról érdeklődünk, hogyan jutunk el a sajtkészítőkhöz. Nem lepődünk meg, amikor gyorsan érkezik a válasz, mert az a legkevesebb, hogy a helyiek tudják, hol is van a nagyközségben Sajtország.
Nagy kerttel övezett takaros porta előtt állunk meg, ahol már vár Beke Zita és párja, Baranyi Attila. Ők ketten a Sajtország. A negyvenes éveik elején járó házaspár beljebb tessékel, és a sajtérlelő melletti asztalnál finomabbnál finomabb sajtfalatok kóstolása közben mesélni kezdenek történetükről, munkájukról, mindennapjaikról, termékeikről, terveikről.
Van is mit. Kanyargós út vezetett odáig, amíg a tejipari technológus végzettségű Zita – kipróbálva magát az élet számos más területén – és a webszerkesztőként dolgozó Attila úgy döntöttek, hogy megpróbálkoznak a kézműves sajtok készítésével.
Az eredeti szakmám tejipari technológus, technikus: Csermajorban, az azóta már sajnos bezárt Ujhelyi Imre Tejipari Szakközépiskolában tanultam meg a szakma alapjait. 2013 nyarán vettem egy bolti trappista sajtot, amit sajtnak nevezni kicsit túlzás volt. Ekkor vetettem fel a férjemnek, hogy én ezt tanultam, és majd én megmutatom, hogy milyen az igazi sajt. Miután elkészült az első érlelt sajtunk, barátaink és ismerőseink közül sokan szerettek volna olyat venni. Ez adta meg a végső lökést, hogy a sajtkészítéssel foglalkozzunk
– meséli Zita, halkan megjegyezve, hogy jelenleg nem folyik az országban tejipari szakember képzés.
A feleség több mint két évtizede végezte el a középiskolát, ahol ipari sajtkészítést tanult, ám a nagyüzemi gyártás lelkülete teljesen más a kézművesénél. Itt az ember szívét-lelkét beleadja a minőségért, a vásárlók megnyeréséért és megtartásáért. Az mindenképp sokat számított az indulásnál, hogy Zita rendelkezett a szakmai alapokkal, de a folyamatos tanulás a munka részé volt – és ma is az.
Sok sajtkészítőnél érdeklődtünk a fortélyok iránt, bújtuk a szakirodalmat, kísérleteztünk, mígnem a hónapok múlásával egy erdélyi mester segített elképzeléseink megvalósításában, és avatott be a minőségi kézműves sajtok készítésének titkaiba. Neki köszönhetően ma is Erdélyből vásároljuk a bükkfa-aprítékot, mert füstölt sajtjaink ezen füstölődnek
– mondja Attila.
Ötezer – nem tévedés: 5 ezer – forinttal vágtak bele a vállalkozásba, s hogy komolyan gondolják nevet is választottak. Gondolkodtak a Sajtfalodán és a Sajtlandon, mígnem a Sajtország mellett döntöttek, ahol – mint szlogenükben hirdetik – a minőség lakik. Az üzlet kis lépésekkel elindult, ám két évi működés után nagy kár érte a házaspárt: leégett a sajtfüstölőjük.
Ott, akkor bizony megfogalmazódott bennünk, hogy itt a vége, ám nagy meglepetés ért bennünket. Egy fiatalember kezdeményezésére fogyasztóink, ismerőseink és barátaink gyűjtést szerveztek, ami olyan lelki erőt adott mindkettőnknek, hogy a folytatás mellett döntöttünk, az összegyűlt 65 ezer forintot pedig eszközfejlesztésre fordítottuk
– folytatja a férj.
Azóta természetesen új füstölő készült – sőt azt folyamatosan fejlesztette, finomította Attila – és most éppen a hetedik változat tűnik az ideálisnak. Minden élelmiszerbiztonsági előírásnak megfelelően a sajtműhely is sokat fejlődött, abban a sajtokat természetesen együtt készítik, a kézműves technológiákat közösen fejlesztik és tökéletesítik. Együtt dolgoznak a termékek fejlesztésén, és a munkafolyamatokat szinte automatikusan elosztják egymás között.
Sajtországban kizárólag tehéntejből készülnek termékeink. Kínálatunkban parenyica sajtok, különleges kéregkezelt alpesi félkemény sajtok, friss gomolya sajtok, kolbásszal, sonkával vagy éppen csilivel ízesített sajtkülönlegességek és 7 féle, kézműves manufaktúrából származó gyümölcsdzsemekkel készülő joghurtok szerepelnek. Legközelebbi tervünk az ivójoghurt bevezetése és készítése, melyet most fejlesztünk ki
– említi Zita.
Az évek alatt nagy fejlesztés volt és nagy segítséget jelentett az az ipari kamrás vákumozó berendezés, amivel csomagolják a sajtjaikat. Így a vásárlók számára megnő a szavatossági idő, és a sajtok tovább tartják meg frissességüket, egyedi zamatukat.
Saját teheneik tejét dolgozzák fel, amiből Sajtország termékei készülnek. Telepükön jelenleg négy kis növendék borjú is helyet kapott, akikből tervük szerint a tejelő állomány utánpótlása kerül ki. Rövidtávú tervük még, hogy hamarosan egy Jersey fajtájú tehénnel bővül az állomány. Utóbbi fajta kiváló tejelő, és magas, 6 százalék feletti zsírtartalmú teje miatt kincs lehet Sajtországban főleg a krémjoghurt készítésénél. A teheneik ellátáshoz szükséges szálas takarmányt már nagyrészt saját földjeiken termeszik, és takarítják be. Következő beruházásuk egy kis T25-ös traktor lesz, amivel művelni tudják a földterületeiket, és a szénabálák mozgatása nem kézi erővel fog történni.
A finom sajt a minőségi alapanyagnál, jelen esetben a tejnél kezdődik. Ez alapján készülhetnek csak igazi sajtok, és mi azt tapasztaljuk, hogy ezt szeretik vásárlóink. Természetesen az elhivatottság, a pontosság, a higiénia és a kitartás is legalább ilyen fontos, és ez mind visszaköszön a termékeinkben
– fogalmaz a feleség.
Zita és Attila megtalálták azt, amiben kiteljesedhetnek, alkothatnak és adhatnak az embereknek. Ezt tapasztalhatják azok, akik Pest, Nógrád és Heves megye számos rendezvényén, fesztiválján találkoznak velük, és elmondják, hogy Sajtországban valóban a minőség lakik.
Aki pedig nem hiszi, járjon utána…..
