Rippl-Rónai József a magyar festészet első modern mestere
1861. május 23-án született, életútja, művészi pályája egészen meseszerűnek mondható. A történet Kaposvárról indul München, Párizs állomásokkal sok kitérővel.
József a nagy köztiszteletben álló igazgató-tanító négy fia közül legidősebbként látta meg a napvilágot. Már végzett gyógyszerész, amikor 23 évesen úgy dönt, inkább a művészetet választja hivatásául. Először házitanítónak szegődik egy grófi családhoz, majd 1884-től a Müncheni Festészeti Akadémián kezdi meg tanulmányait.
Három év elteltével, de még az iskola befejezése előtt állami ösztöndíjjal Párizsba megy, hogy részese legyen a pezsgő francia művészi életnek.
Párizsban felkeresi az akkor ott élő sikeres és elismert Munkácsy Mihályt, aki a szimpatikus jó rajztudású fiatalembert felfogadja segédnek. Két évig másolja Munkácsy zsánerképeit, majd úgy határoz, nem maradhat tovább a mester árnyékában, saját stílusra, sőt, egyfajta szemléletváltozásra vágyik a művészetben.
Párizsban ismeri meg élete párját, Lazarine Baudrion-t, aki gobelin-terveit hímezte.
1892-ben megnyílik Rippl-Rónai első kiállítása Párizsban. 1894-ben a Champ-de Mars-ban kiállítják az „Öreganyám” című festményét. A kép sikere nyomán tagja lesz a francia Nabis (Próféták) festőcsoportnak. Rippl-Rónai a XIX. századi modern művészet élvonalába került.
Öreganyám, 1894
1867-97-ben sokat járt haza, ebédlőbútort és belső berendezéseket tervezett gróf Andrássy Tivadar megrendelésére. Az általa tervezett Andrássy-ebédlő a magyar szecessziós iparművészet nyitánya lett. A franciák erős mezőnyében nehezen tudott érvényesülni, 1901-ben Belgiumba ment, ahol arcképfestéssel, majd ezután Moszkvában és Szentpéterváron színházi díszletek tervezésével szerzett bevételt.
Tizenhárom év után visszatért szülővárosába, Kaposvárra. 1900-tól folyamatosan ostromolja Budapestet, ahol 2 évente kiállítást szervez, de a fővárosban ekkor a hivatalok által támogatott akadémikus festészet az uralkodó, műveit nem fogadják szívesen, elutasították. Rippl-Rónai nem adta fel, szorgalmas munkával, művészetújító tevékenységgel igyekezett érvényesülni.
Ekkor készülnek a Kaposvár polgárainak életét ábrázoló képei. A Fő utcai kis házában született kaposvári képek a hazai kultúrába ágyazták a párizsi látásmódot, s így lettek közérthetőbbek.
1906 hozta el számára a várva-várt budapesti sikert, hazánkban is bekövetkezett a művészetkedvelő közönség ízlésében a modern fordulat. Ez a nagy, meseszerű átütő siker anyagi fellendülést jelentett a művésznek, ettől fogva a fiatal hazai festőművészek példaképként tekintettek rá, mesterükként követték.
1908-ban vásárolja meg Kaposváron a parkosított környezetű kisbirtokot, a Róma villát. Az itt kidolgozott 1908-1918-ig tartó festői periódus élének színű, dekoratív, mozaikos ecsetkezelésű képeit „kukoricás” stílusnak nevezte el – bennük tetőzik a művész életöröme, a „pannon derű”.
Új otthonában élénk művészeti élet zajlott. A romantikus stílusban épült villa művészteleppé, Rippl-Rónai alkotói tevékenysége által a kor egyik legjelentősebb művészeti központjává vált. Vendégei a kor modern költői és képzőművészei, híres írók, festők voltak.
Az 1918 utáni élete és művészi programja Budapesthez kötötte. Haláláig tartott a negyedik, úgynevezett „pasztell arcképes” korszaka. Kiváló portrékat festett a Nyugat folyóirat íróiról, Babits Mihályról, Móricz Zsigmondról, a pesti társaság hölgyeiről, és kedves modelljéről, Zorkáról.
1925-től egészségi állapota megromlott, három agyvérzés is érte. 1927-ben, kaposvári otthonában halt meg.
A Róma villából 1978-ban a Rippl-Rónai Múzeum állandó emlékmúzeumot rendezett be. A 85 darab Rippl-Rónai-képet az eredeti bútorokkal berendezett miliő foglalja össze egységes tárgyi és szellemi hagyatékká. A 150. születési évfordulóra készült kiállítás anyagát múzeumokból és magángyűjteményekből válogatták össze.
Kaposvár nagy gonddal ápolja annak a művésznek a kultuszát, akit a művészettörténet a magyar festők közül az első európainak tart. Rippl-Rónai egymaga modernizálta a hazai képző- és iparművészetet, elhozta az impresszionizmust, a szecessziót és a posztimpresszionizmust. Rajta kívül nincs még egy olyan magyar művész, aki ennyit adott volna a magyar művészeti kultúra számára.
Hat érdekesség Rippl-Rónai életéből:
1. Párizsi évei alatt olyan világhírű francia festők között mozgott, mint Gauguin, és Toulouse-Lautrec
2. Munkájával ezüstérmet szerzett az 1900-ban megrendezett párizsi világkiállításon
3. 1914-ben az I. világháborúban internálták. A háború kitörésekor épp Franciaországban tartózkodott feleségével rokonlátogatáson, ellenséges hatalom kémjének vélték, kis híján meglincselték az utcán, letartóztatták, és majd egy évre hadifogságba került
4. 1926-ban lovagi kitüntetést kapott Belgiumban
5. Felesége hozta össze későbbi szeretőjével. A mindössze 16 éves Zorka becenevű leány egy fogadóban szolgált fel a művészházaspárnak, érdekes arca miatt Lazarine invitálta el magukhoz modellnek. A munkakapcsolatból szerelem szövődött, Rippl-Rónai 10 évig élt együtt Budapesten szerelmével úgy, hogy eközben nem vált el Kaposváron hagyott feleségétől. Zorka később Belgiumba egy gyároshoz ment férjhez. A különös viszony történetéről a 24.hu írt korábban.
6. Rippl-Rónainak olyan cimborái voltak, mint Ady Endre, Szabó Lőrinc, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Vaszary János, Márffy Ödön vagy Petrovics Elek
Képek: Juhász Betti
