Virágzó vidékünk

Szigligeten megálljt parancsoltak a beépítési láznak

Bár az évi rendes top 10-es nyári balatoni úticélok között általában nem is szerepel, ezt mi csöppet sem bánjuk! Évtizedek óta azért drukkolunk, hogy minél tovább megmaradhasson ilyen szellősnek, tisztának és rendezettnek ez a parányi félsziget, a Balaton-felvidék tanúhegyei között: Szigliget. Ahol nyáridőben, csúcsszezonban is élvezhető a strand, és zöld a fű. Várából csodás a panoráma, az Ófaluban kihagyhatatlan a kézműves fagyizó, lábainál pedig hullámzik a Balaton.

Ily szépet nem terme még a magyar vad föld és ég

– írta anno Kisfaludy Sándor Szigligetről.

A kilencszáz éves települést közel és távol tényleg csodálatos természeti és épített környezet veszi körül.

Galéria
Fotó: Pozsonyi Gábor

Szigligetet azért is szeretjük, mert szellős maradt

A világörökség-várományos Szigliget 8 kilométeres partszakaszából ma is csak 180 méternyi a strandrész, a többi nádas. Sem nyaralók, sem kempingek, üdülők nem épülhettek a vízparton. Az önkormányzat itt évtizedek óta komolyan veszi a természet megóvását, itt található az északi part talán legnagyobb összefüggő nádasa:

Manapság igen sokan szeretnének ingatlant vásárolni vagy építeni Szigligeten, aminek elsődleges oka, hogy itt megmaradt a szellős beépítés, az egyedi, családias jelleg, és az élhető életterek. A polgármester és a képviselő-testület azonban úgy döntött, és tartja magát ehhez az elvhez évek óta, hogy Szigliget elérte azt a lélektani határt, melyet nem lépnek át, szaporítva a beépített ingatlanok számát. Az építkezési korlátozásnak pozitív hozadéka lett, hogy mivel építési telek már alig akad, az idevágyók megveszik és felújítják a régi házakat, egyre rendezettebbé téve a településképet.

– olvashatjuk Szigliget kapcsán.

Fotó: Pozsonyi Gábor

Akad ugyan még körülbelül 40 olyan telek, ahol az ott lévő, régi düledező házat fel lehet újítani, ha valaki nagyon itt szeretne élni. Azonban kemény szabályok korlátozzák a külterületi építkezéseket is:

A hasznosított terület 80 százalékán szőlőt kell művelni, akkor lehet maximum 80 négyzetméternyi,  föld feletti épületet létesíteni. Helyi rendelkezés szabályozza az új építésű házak magasságát, vagy a telepíthető növények fajtáját is.

Fotó: Pozsonyi Gábor

Szigligeten a rendezvények okozta zajhatást is korlátozták

Nyáron is szigorú keretet szabnak az éjszakai programoknak. Emellett inkább a többi évszakban is szerveznek rendezvényeket, nem csak a nyárra fókuszálnak. Ősszel Süllőfesztivált tartanak, télen az Újévi csobbanást, tavasszal pedig a Várfesztivált.

Galéria
Fotó: Pozsonyi Gábor

Amiért szintén minden évszakban érdemes Szigligeten járni

1. Ófalu a vár alatt

A zömében még ma is nádfedeles, hófehérre meszelt házikókat nézve nem is nehéz elképzelni, milyen lehetett az évszázadokkal ezelőtti balatoni falucska.

Fotó: Pozsonyi Gábor

Szigligetre egyébként is jellemző, hogy a tulajdonosok próbálnak vigyázni az épített örökségre, és nem csak a felújított, hanem sok újonnan épült ház esetében is visszaköszön a hagyományos, tájba illő építészeti stílus.

A vár oldalán pedig szőlőskertek futnak, tavasszal virágba borulnak a gyümölcsösök.

Fotó: Pozsonyi Gábor

2. A Balaton vára

Majd 750 éves egyik legszebb kilátást nyújtó hazai vár. 1260 és 1262 között építtette a pannonhalmi apátság, majd királyi birtok lett. Egykor a magyar végvárrendszer fontos eleme volt, amit a törökök sem tudtak bevenni.

Fotó: Pozsonyi Gábor

A vár és az alatta fekvő falu utolsó tulajdonosai  – a II. világháború végéig – az Eszterházy család voltak. A várat 2013-ra teljesen felújították.

Fotó: Pozsonyi Gábor

A bástyákról lélegzetelállító kilátás nyílik a Balatonra, a Tapolcai-medence tanúhegyeire.

3. Szigliget legősibb emléke, az avasi templomrom

A romok a hajóállomástól a Badacsony felé vezető műút mellett fekszenek. A kősisakos templom a XIII. században épült román stílusban, de később, mivel a köré települt falu elnéptelenedett, az épület is pusztulni kezdett, ma már csak tornya és hajójának csekély maradványai láthatóak.

4. Alkotóház, volt Esterházy-kastély

A klasszicista stílusú Esterházy-kastély leginkább arról nevezetes, hogy az ötvenes évek óta irodalmi alkotóházként működik. Itt élvezve a balatoni nyarakat Weöres Sándor, Örkény István, Mészöly Miklós, Kassák Lajos vagy Kertész Imre is, de jelenleg is sok kortárs író fordul meg.

Az Esterházy-kastély parkjában lévő botanikus kertben sok különleges fafaj található , többek között vagy 150 fenyőfaj.

5. Kamon-kő tanösvény

A tanösvény végigvezeti a túrázót Szigliget hangulatos utcáin, az erdőbe érve pedig a tó kialakulásáról, állat- és növényvilágáról olvashatunk bővebben. (A 6 km-es útvonal állomásai: Szigligeti templom – Hálás-tető – Kamon-kő – Külsőhegyi út – Rókarántói út – Szentháromság kápolna – Hegyaljai utca – Majális-domb – Avasi templomrom)

5+1. Egy békebeli strand

Nyáron sem hagynánk ki Szigligetet! Kellemes strandját biztonságáért és családias hangulatáért kedveljük leginkább.

Egy olyan hely, ahol a legnagyobb kánikulában sincs tumultus. A part mellett külön kis gyermekbirodalmat alakítottak ki, homokozós-játszóteres szigetekkel, de a nagyobbaknak, ugrálós-napozós stéget is építettek. A szigligeti strandon találkoztunk először, ezt muszáj megjegyeznünk- külön gyermekvécével, pelenkázós helyiséggel, ahol szoptatós fotel is szolgálja a kismamák kényelmét.

Galéria
Fotó: Pozsonyi Gábor

Címlapfotó: wikipédia

Olvasói sztorik