Hazánk legromantikusabb kastélya a romantikus-neogótikus stílusban épült tiszadobi Andrássy-kastély, mely a szájhagyomány szerint Erzsébet magyar királyné tiszteletére, a francia Loire folyó mentén álló középkori lovagi várkastélyok mintájára készült. Nem tudjuk, mennyi az igazságtartalma a feltételezésnek, de lehet, hogy valóban ez volt a kastély felépülésének apropója, ha figyelembe vesszük Andrássy gróf elkötelezettségét, a pletykák szerint inkább szerelmét a gyönyörű Sissi királyné iránt. Az viszont biztos, hogy ha a kastély szót halljuk, a fejünkben lévő sztereotípia gyönyörű vetülete lehetne a magas tornyokkal, bejáratokkal, romantikus zeg-zugokkal és csodaszép kerttel bíró építmény.
A tiszadobi Andrássy-kastély a magyarországi historizáló építészet legjobban sikerült alkotása. A teljes felújítás után 2015 decemberében megnyílt romantikus stílusú kastély hangulatos, korhű enteriőrrel, ősfás parkjával és sövénylabirintusával a régió legnagyobb látványosságai közé tartozik.
A palota lehetne Csipkerózsika mesevára is akár, mely igazi kis magyar Disney-kastélyként pompázik a Tisza-parton. Igaz, Walt Disney-t a németországi Neuschwanstein kastélya ihlette meg, de itthon a tiszadobi Andrássy-kastélyt is mesekastélynak kijáró népszerűség övezi, ezért is emlegetik gyakorta egész egyszerűen csak Csipkerózsika-kastélyként.
A helybeliek úgy tartják, csakis azért lett olyan meseszép, mert valami titkos úton-módon magát a szépséges Erzsébet királynét fogadta itt a gróf. A királyné látogatásának emlékére tölgyfákat ültetett a falu, Dob határának vásárterén. Néhány tölgyfa ma is él még közülük. Az emlékezet szerint a gróf legkedvesebb tartózkodási helye Tiszadob volt, a gróf alkalmazásában álló angol nevelőnő, Mary Elizabeth Stevens, 1865-ben így írt édesanyjának:
Az emberek itt teljesen mások, mint Terebesen és Észak-Magyarországon. Udvariasak, intelligensek és nagyon jó módúak, lovagiasak és önzetlenek. Nagyon kifejező és egyszerű nyelven beszélnek.
A nyaralónak szánt kastélyt idősebb Andrássy Gyula, az Osztrák–Magyar Monarchia első külügyminisztere építtette 1880-1885 között, a kastély mögötti angolkerttel együtt. A soktornyos épület a Tisza partjához közel, magaslaton épült, így kiemelkedik a Tisza árterének lapályából. A parkot kelet felől maga a folyó határolja.
A kor ízlésének megfelelően alakították ki az épület homlokzata előtti angolkertet, nyírt bukszusokkal, tiszafákkal, közepében Fadrusz János Leányszöktetés című szobrával. Távolban, jó időben kivehető a tokaji Nagykopasz vulkáni kúpja, tökéletessé téve a látványt.
Az Andrássyak címere a főbejárat fölötti színes ablakokon látható, míg a padlózatban a terméskőből kiképzett oroszlán címerállatuk a hatalmat, erőt jelképezi.
A kastélyba lépve a fő lépcsőházban találjuk magunkat, ahol a lábunk alatt rögtön a címerállatot, egy mozaikoroszlánt láthatunk. Úgy törik meg rajta a fény, hogy minél feljebb állunk, annál nagyobbnak látszik. A dúsan faragott tölgyfa lépcsőt felújításakor kézzel csiszolták több mint három hónapon keresztül, hogy visszanyerje egykori pompáját.
A földszinti nagyterem vagy más néven lovagterem közepén gótikus-reneszánsz vörös kőkandalló áll, homlokán a család jelképeként a felirat: “Fidelitate et Fortitudine”, vagyis hűségért és bátorságért. Az egész kastély, de különösen a bálterem falait és egész belső terét műkincsek tömege borította egykor. Az 1918-as kastélyrombolás és a II. világháború során ezek eltűntek. Figurális falikárpitok, gobelinek, fegyverbokréták, egész páncélzatok, reneszánsz bútorzat, asztalok, székek, szekrények töltötték be a termet, mára az eredeti bútorokból csupán három maradt.
A nagy szalon mennyezete pontos másolata az angliai Kentben található Knole kastély mennyezet-stukkójának. A mennyezet mintája: egymásra szimmetrikus hullámvonalak határolta mezőkben három-három szál virág alkot csokrot.
A Tiszadobon élt Andrássyak közül kiemelkedik gróf Andrássy Gyula (1823-1890), a regényes életű, aki Széchenyi István ifjú barátjaként személyesen részt vett a Tisza szabályozásában. 1845-ben Tiszadobon alapítják meg az első ármentesítő társulatot, elnöke gróf Andrássy Gyula kezdeményezésére 1846. január 19-én megalakul a Tiszavölgyi Társulat, amely a tiszai gátak megépítéséhez haladéktalanul hozzá is kezd
– írja Tiszadobról szóló munkájában Bugya István.
Meseszép és korhű enteriőr
Egyes vélemények szerint az öreg gróf fia, II. Andrássy Gyula (1860-1929) volt az, aki befejezte a kastély építését, és a park végleges formája is az ő ízlését dicséri. Testvére, Tivadar halála után ő lett gyámja és nevelője lányainak, közöttük Katalinnak is, akiről akkor még nem sejtette senki, hogy ő lesz Károlyi Mihály feleségeként a “vörös grófnő”. A fiúnak várt Katinka a “Törcsvári óratoronyban” látta meg a napvilágot. Emlékirataiban a Kolozs megyei Dubin és Tőketerebes mellett vagy még inkább előtt Tiszadobot említi legszeretettebb lakhelyei között Andrássy Katinka:
E három helyet, de legjobban a tiszadobi házunkat szerettem, ott születtem, a szeptembereket ott töltöttem, oda fűz sok kedves emlék, és Károlyi is odajárt leginkább udvarolni. Engem, az Andrássy család fejének, Duci bácsinak (Gyula) a kikerülhetetlen befolyása alól, Károlyi vont ki. Mellette váltam azzá, aki lettem.
A téli kertet kibővítve később idekerült a híres budapesti Andrássy-ebédlő, amelynek szecessziós berendezését és színes ablakait Rippl-Rónai József tervezte. Az eredeti színes felső üvegek ma is láthatók a nagyméretű ablakon. 2002-ben elkészítették a színes ablakok teljes rekonstrukcióját a fellelhető források alapján. A rekonstrukciót Balogh Tibor képzőművész, a Gyermekváros egykori árva növendéke készítette el.
A grófok is babonásak voltak
A figyelmes nézelődőnek feltűnhet, hogy a hálóban álló ágyak jóval rövidebbek a maiaknál. Igaz, hogy abban az időben alacsonyabbak voltak az emberek, de a fő ok mégsem ez. Akkoriban ugyanis úgy vélték, csak a halottak nyugszanak vízszintesen, és inkább rengeteg párnával polcolták alá magukat, hogy ne vízszintes testhelyzetben aludjanak, mert attól tartottak, hogy különben nem ébrednek fel.
Ősz a kastélyban
1945-tel véget ért az Andrássyak története Tiszadobon. A II. világháború végén román katonai kórházat telepítettek a kastélyba, az itt elhunyt katonák ma is a parkban nyugszanak. A kastély állami tulajdonba került a háború után, 1950-től a közelmúltig gyermekvárosként, a magyar gyermekvédelem, az elhagyott gyermekek kiemelkedő értékű nevelőiskolájaként működött. Napjainkban népszerű esküvői helyszín a csodás kastély és kertje.
Kiemelt kép: Flickr/Zsolt Andrasi
