Virágzó vidékünk

Lakók nélkül pusztul az egykori falu a Bakony peremén

Az egykor szebb napokat látott Zsörkre csak földúton juthat el az ember.
Korábban a témában:

Zsörk egykor élettel teli kis falu volt Pápától jó 20 kilométerre, a Bakony északi peremén, ahol kis parcellákban szőlő és rengeteg gyümölcsfa sorakozott a helyi gazdák kertjeiben. A teljesen elnéptelenedett falu ma közigazgatásilag Pápateszérhez tartozik, annak egyik külterülete.

Fotó: Pleszinger László

Egy kis történelem

Zsörk falut először 1249-ben említik a krónikák, ekkor a karakói várjobbágyok kezén volt. A legközelebb 1332-ben említett falu a középkorban egy nemesi birtokos családé, akiknek jobbágyai 1488-ban hét forint állami adót fizettek. A török megjelenésével, már 1531 előtt végleg elnéptelenedett. A puszta a 18. században a gróf Esterházy család pápai uradalmának része lett, szőlővel telepítették, a szomszédos falvak gazdái művelték. 1828-ban önálló határral bíró szőlőhegy-prédiumnak nevezik, mely teljesen nemesi jogú föld, írja a Wikipédia.

Fotó: Pleszinger László[/caption]

Az 1990-es évek elején még volt lakója a ma zártkertként funkcionáló területnek, ám utolsó “hírmondója” is elhagyta akkoriban. A falu házai és telkei teljesen kiürültek és az az enyészeté lettek. Az épületek többségét széthordták, gyakoriak voltak a fosztogatások, a terület pedig teljesen leépült.

Fotó: Pleszinger László

Zsörköt Pápateszér és Bakonyszücs felől lehet megközelíteni – nem akárhogyan. Egyik út sem aszfaltos vagy betonos, agyagos földúton jut el a kívácsiskodó a kihalt településre, ahol nincs villany és csapvíz sem.

Van helyette rengeteg fa, bokor, sűrű bozótos és gazos terület, valamint a városi ember által talán sosem tapasztalt csönd és nyugalom, illetve csodás panoráma a Bakony felé

– mondta egy korábbi interjújában a Veszprémi Naplónak Völfinger Béla, Pápateszér polgármestere.

Fotó: Pleszinger László[/caption]

A polgármester a portálnak azt is megemlítette, hogy vannak környékbeliek, akik még gazdálkodnak a területen. Egy fiatal fővárosi házaspár szívügyének tekinti a kihalt falut: ők évekkel ezelőtt tévedtek Zsörkre egy vidéki ingatlanhirdetésnek köszönhetően, beleszerettek az ottani környezetbe, ahol ökológiai gazdálkodást kívánnak folytatni.

A falu egykori lakóházai többségükben megviseltek és roskatagok, akad közöttük már-már életveszélyesen düledező, míg néhány helyen csupán falmaradványokat és házhelyeket látni.

Fotó: Pleszinger László
Fotó: Pleszinger László[/caption]

Van ugyanakkor egy ma is stabilan magasodó műemléke az elnéptelenedett falunak, ez pedig a szőlőhegyen álló kápolna. Egy, a Veszprém megyei püspöki levéltárban őrzött jegyzőkönyv alapján építési idejét 1813-ra teszik. Története során többször felújították, legutóbb az 1980-as években, közel 10 évvel ezelőtt pedig belülről kifestették.

A Szent Istvánról elnevezett zsörki kápolna zarándokhelyszín. Minden év augusztus 20-án istentiszteletet tartanak itt, amelyre szép számmal jönnek a környékbeliek a szomszédos Bakonykoppányról, Bakonyszücsből és Pápateszérről is

– olvasható a Wikipédián.

Fotó: Pleszinger László

Pleszinger László fotós 2020. április 24-én barangolt el az elnéptelenedett Zsörkre és felvételeivel adta vissza mindazt, amit a kihalt falu ma mutat magából.

Kiemelt kép: Pleszinger László

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.