Virágzik hazánk egyik legritkább növénye Tatánál

Szirmot bontott a napokban hazánk egyik legritkább növénye, a nagy aggófű Tatánál. Lapunk megkeresésére a Tata és Környéke Turisztikai Egyesület a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság helyszínen kihelyezett táblája alapján adott bővebb tájékoztatást a különleges élőlényről.

A nagy aggófű (Senecio umbrosus Waldst. et Kit.) 60-150 cm magas, évelő növény. Tavasszal föld alatti raktározó szárából bújuk elő. Levelei széles lándzsásak, csipkés-fogas szélűek, hirtelen nyélbe keskenyedők. Hosszirányban bordázott szára és levelei hosszú szőrökkel dúsan, pókhálósan molyhosak. A szárlevelei szíves vállal szárölelők. Júniustól szeptemberig nyílnak a 2-3 cm-es fészekvirágzatai, amelyeket sátorozó virágzatban képez.

A fészekvirágzatok látszólag egy virágnak tűnnek pontosan 8 szirommal, valójában számos apró virág tömörülése, mint a napraforgónál. A nyolc szirom valójában nyolc különálló, összenőtt szirmú, steril, nyelves virág, és középen, a közöttük álló apróbbak, pedig a termékeny, csöves virágok. A csöves virágokból augusztus végétől októberig fehér bóbitás repítőszőrös kaszattermések fejlődnek, melyet a szél messzire visz. Az aggófűvek nevüket terméses állapotukról kapták, fehér bóbitájuk egy agg ember ősz hajára emlékeztetnek, amelyek lehullásával egy kopasz fejre hasonlító, gömbölyű vacok marad fenn.

2 fotó megtekintése

Virágzik hazánk egyik legritkább növénye Tatánál

Fotó megosztása:

Hol él?

Közép-európai elterjedésű faj, Lengyelországtól és Csehországtól Bulgáriáig fordul elő. Kitaibel Pál neves botanikus, magyar polihisztor fedezte fel tatai útjai során. Magyarországon Tata és Lesenceistvánd közelében üde lápréteken élnek állományai. Itt található meg a legnagyobb, 1120 tövet számláló hazai populációja pár szobányi területen.

Fokozottan védett!

Hazánkban az egyik legritkább növényfaj, pár hektárnyi kiterjedésű területen található meg, így az élőhelyét érintő kismértékű beavatkozás, átalakítás végzetes lehet a faj számára. Itt leginkább a terület szárazodása, az özönnövények térhódítása és árnyékolása, továbbá az itt is megjelent idegenhonos meztelencsigák veszélyeztetik. Gyakran a hazai csigák, mint például az éti csigák is, alaposan megrágják egyedeit. A hazai állományai kipusztulással közvetlen fenyegetettek. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100.000 forint.

A hasonmás

Rendkívül hasonló hozzá a jóval gyakoribb kövér aggófű, amely a nagy aggófűnél alacsonyabb termetű, levelei keskenyebbek, hosszabban nyélbe keskenyedők, a levelek a szárral együtt kopaszok. Korábban a nagy aggófűvet ennek alfajának tartották. Fészekvirágzatai lazábban állnak. A fészkei pedig első ránézésre nem 8, hanem 5 szirmúak (valójában összetett fészekvirágzata 5 nyelves virágot tartalmaz). A nagy aggófűnél szárazabb gyepeken, sztyeppréten él. Korábban a Fényes-lakópark helyén éltek állományai, melyek a nagy aggófűvel is kereszteződtek, viszont a beépítést követően élőhelyük megszűnt, a faj a területen visszaszorult.

Pár óra alatt két ritka fajba botlott egy család a Kiskunságban
Egy hazánkban nem túl gyakori madár és egy virág is szem elé került.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.