Az őszről sokaknak az elmúlás, a hűvös, ködös és esős időjárás, az egyre hamarabb beköszöntő esték, a rövidülő nappalok jutnak az eszébe. Ez mind igaz, de mindemellett az ősz sok csodát is rejt. Ebben az évszakban a fák, a bokrok a legszebb és legszínesebb ünneplőjüket öltik magukra. A természet egyik legszebb csodája tárul a szemeink elé, az őszi lomszíneződés mesébe illő szépsége, mely októberben éri el a csúcspontját. De mindezek előtt különleges megjelenésű vadvirágok színes és illatos virágszőnyeggel fedik be a pihenni térő réteket, mezőket és az erdei ösvényeket. Ez pedig méltó búcsút jelent a hosszú tél előtt, amikor majd a természet álomba merülve a távoli tavaszról álmodik, a madárdalos kikeletről.
Most az ősz legszebb és legkülönlegesebb virágait között barangolhatunk, amikre kiemelt figyelmet kell fordítani, hiszen mind természetvédelmi oltalom alatt álló, védett növények.
Főleg hegyvidékeken, üde lomberdőkben lelte meg otthonát. Magyarországon a zalai bükkösökben, soproni fenyvesekben található nagyobb egyedszámban. Mészkerülő. Júliustól szeptember közepéig virágzik.
Virága általában rózsaszín, de fehér és lila szirmokat is nevelhet a növény, mely virágok kellemes illatot árasztanak.
A ciklámenek életét nemcsak a szárazság, de a vaddisznók is megnehezítik, amelyek kitúrják a gumóikat. A disznók ciklámengumók iránti vonzalmáról árulkodnak a növény egyéb elnevezései is: disznókenyér, disznórépa, kunalma. Bár az ember számára mérgező a gumó, a vaddisznó, sőt a házi disznó is gond nélkül meg tudja azt emészteni.
Az erdei ciklámen 1942-ben helyezték oltalom alá, természetvédelmi értéke 10.000 Ft/egyed.
A fehérmájvirág, vagy más néven mocsári tőzegboglár a láprétek, hegyi rétek kora őszi, ritka növénye. A 10-25 cm-esre megnövő virág nyár végén, ősz elején bontogatja virágát. Szirmai egészen különleges megjelenésűek, fehér alapon lilás rajzoltat díszíti. A népi gyógyászatban májbetegségek és gyomorbántalmak kezelésére alkalmazták. Nevük hasonlósága ellenére nem áll közeli rokonságban a nemes májvirággal.
Hazai állományai erősen megfogyatkoztak, emiatt 1982-ben védetté nyilvánították. Természetvédelmi értéke 10.000 Ft/egyed.
Korábban a gazdálkodó embereknek a vetés kezdetét jelentette e növény virágzása, innen ered az elnevezése is.
Élőhelyei a száraz sztyepprétek, löszgyepek, bokorerdők. A néhány centiméteres növény az amarilliszfélek családjába tartozik. Ott szaporodik el legjobban, ahol a gyep felszakadozik, többek között a legelőkön, turistautak mentén, de akár focipályán is. Puha kis szirmai a legelő állatok taposására sem törnek meg. A megporzását a hangyák végzik. Ősszel csak a virágát láthatjuk. Szerényen bújnak meg élőhelyükön, és, mint apró sárga mécsesek tündökölnek a zöld fű között.
Tavasszal bukkannak elő csavarodott levele, melyet csak a gyakorlott, szakértő szemek vesznek észre. Ha száraz az ősz, akkor a növény nem nevel virágokat. Akár évek is elmúlhatnak virágzás nélkül. Azonban a növény ilyenkor is képes a föld alatt megtermékenyülni és tavasszal termést hozni.
Hazánkban természetvédelmi oltalom alatt áll, természetvédelmi értéke 10.000 Ft/egyed.
Az őszi csillagvirág legfeljebb arasznyi termetű, apró hagymás virágunk. A nyár végi és kora őszi esőzések kedvezően hatnak a fejlődésére. Ilyenkor tömegesen nyílik termőhelyein, a száraz gyepeken. Kékeslila virágait méhek látogatják. Virágai megelőzik tőleveleit, melyek csak elvirágzás után szeptember végén, október hónapban bújnak elő, és a következő év nyarán húzódnak vissza.
A hazai csillagvirág-fajok közül az őszi csillagvirágot könnyű megkülönböztetni a többi rokonától, azon egyszerű okból, hogy a virágzási ideje az ősz, míg a többi tavasszal nyílik.
Hazánkban természetvédelmi oltalom alatt áll, természetvédelmi értéke 5.000 Ft/egyed.
A kistermetű őszi füzértekercs a hazánkban előforduló kosborfélék közül az egyetlen ősszel virágzó növény. Általában szeptemberben nyílik. Jellegzetesen csavarodó virágzatáról kapta régi nevét, a kukora elnevezést, amely a mai szóhasználattal kunkorit jelent.
Elsősorban legeltetett, kaszált területeken fordul elő, nem kedveli, ha a füvek összezárulnak tőlevelei felett, így a növényt leginkább a kaszálás, legeltetés megszűnése veszélyezteti. Lápréteken, legelőkön, száraz gyepeken találkozhatunk vele. Jellegzetessége, hogy szára spirálisan csavarodik, ezen pedig zöldes-fehér virágok sorakoznak füzérszerűen.
Aki szeretné szemügyre venni e pompás növényt, óvatosan kell járnia és nagyra kell nyitni a szemét, mert a száraz gyepekben nem könnyű feladat megtalálni a környezetébe tökéletesen beleolvadó aprócska kis orchideát. Ha azonban sikerül meglelni, a keresést kárpótolja a különleges virág szépsége. Amit, mintha láthatatlan kezek kristálycukorral hintették volna be. Szerény, apró virágai kellemes, édes illatot árasztanak, amit kiválóan érezni lehet a növény közelében.
Hazánkban természetvédelmi oltalom alatt áll, természetvédelmi értéke 10.000 Ft/egyed.
A fecsketárnics hegyvidéki elterjedésű növény, az Alpok hegyvidéki részein gazdag egyedszámban él. Magyarországon csupán a nyugati határszélen a Kőszegi-hegységben és az Őrségben fordul elő néhány, kisebb állománya. Hazánkban ökológiai tűrőképességük határán vannak, igen ritkák és erősen veszélyeztetettek, mert az éghajlatváltozás nem teremt számukra kedvező feltételeket.
Üde lomb- és tűlevelű elegyes erdőkben, erdőszéleken, nedves réteken lelte meg otthonát. A virágzási ideje augusztus–október között van. A fecsketárnics 30-100 centiméter magas, évelő növény, több egyszerű, sűrűn leveles, sokvirágú, felálló vagy elhajló szárral.
Hazánkban természetvédelmi oltalom alatt áll, természetvédelmi értéke 10.000 Ft/egyed.
A kornistárnics kiszáradó láprétek, hegyi rétek növénye, de előfordul mocsárréteken, nádasokban, fűzlápokban, erdeifenyvesekben is.
A növény virágait július vége – szeptember közepe között neveli. A nyár második felétől akár ősz közepéig az ország egész területén találkozhatunk vele. A nyúlánk szárú, sötétlila színű kornistárnicsot 2018-ban az év vadvirágának választották, felhívva a figyelmet különleges jelentőségére és veszélyeztetettségére.
A faj Európa nagy részén előfordul, elterjedési területe Szibériáig húzódik. Élőhelyeinek a változása, a csapadék- és talajvízviszonyok átalakulása miatt állománya csökken, ezért több országban védetté nyilvánították.
Hazánkban 1982 óta áll oltalom alatt, természetvédelmi értéke 10. 000 Ft/egyed.
A cikkben szereplő fotókat Fenyvesiné Sztranyák Éva készítette.
