A probléma nem új keletű. Budapest környékén, a Dunakanyar több településén, a Balaton-felvidéken, Tatabányán és Salgótarjánban visszatérő vendégek a közterületeken az állatok.és a Balaton-felvidéken is problémákat okoz. Volt, hogy turistákra támadtak város közeli bicikliúton, és idén januárban a fővárosba is bemerészkedett néhány példány.
Salgótarján környékén folytatódik a kutatás
A településekre történő kalandozás okait régóta vizsgálják a szakemberek. A Nyugat-magyarországi Egyetem több mint tíz éve végez GPS-telemetriás vizsgálatokat. A kutatások során elsőként gímszarvasra kerültek műholdas GPS-jeladók, ezt követte a dámszarvasok, majd a vaddisznók viselkedésének vizsgálata – utóbbiak esetében a lakott területen megjelenő állatok elszaporodásának és túlzott károkozásának megelőzésére.
A jövőben az egyetem szakembereinek vezetésével a Salgótarjáni környékén működő Szánas Vadásztársaság területén folytatódik a kutatás. A nógrádi megyeszékhely zöldövezeti részein ugyanis egész évben – a tél időszakában erőteljesebben – mindennaposak a vaddisznó csordák károkozásai, de élelem után kutatva többször belvárosi utcákon is sétáltak már az állatok.
Két éven keresztül működik GPS-jeladó
A program lényege, hogy a vadásztársaság területén befogóhelyeket alakítanak ki, ahová a befogó udvarokat telepítenek. Ezeket folyamatosan ellenőrzik, így pontos információk állnak majd rendelkezésre, sikerült-e befogni állatot. Ha igen azt GPS-nyakörvvel látják el.
A nyakörvekkel óránként meghatározható a vaddisznó tartózkodási helye. Akkumulátoruk két évig biztonsággal működtethető. Az eszköz, a vizsgálati periódus lejárta után automatikusan vagy rádiójel segítségével leoldódik és leesik az állatról.
A salgótarjáni együttműködés keretében a vizsgálatok eredményei választ adhatnak több olyan kérdésre, amelyek jelenleg még nem tisztázottak: például melyek a lakott területen történő megjelenés okai, milyen tényezők és hogyan befolyásolják a vaddisznó jelenlétét és a károkozását, illetve milyen védekezési megoldások lehetnek hatékonyak.
