Nagyszüleink modern csodafegyvere: a keserűsó

Az epsom só, vagy, ahogy nagyszüleink nevezték a keserűsó, számos kultúra csodaszere sok száz éve. Számtalan előnyös tulajdonsággal rendelkezik és felhasználási módjainak száma is rendkívüli.

Nagyszüleink elfeledett praktikái egyaránt segítségünkre lehetnek a kertészetben és a háztartásban. Hatékony méregtelenítő tulajdonsága miatt pedig az egyik legjobb “fegyver” lehet egészségünk megőrzésében a keserűsó. Gyógyászati célra patikákban, egyéb felhasználásra pedig kertészeti szaküzletekben vásárolhatunk.

A keserűsó nem más, mint a magnézium-szulfát.

A magnéziumhiány a szervezetre elsősorban idegrendszeri panaszokat okozhat, valamint számos más egészségügyi panaszt is. A panaszok elsősorban abból eredhetnek, hogy a magnézium hiányában több mint 300 enzim működésében keletkezhet zavar, ami magas vérnyomást, szívritmus- zavarokat, netán hiperaktivitást, emésztési problémákat okozhat.

Elengedhetetlen továbbá a szervezet bizonyos építkező jellegű folyamataihoz, például a fehérjék beépüléséhez. Segít fenntartani a szervezet kalciumszintjét, javítja az inzulintermelő képességet, ezzel szinten tartja a vércukorszintet, serkenti a vérkeringést, szabályozza a vérnyomást és elősegíti a méregtelenítést.

Fotó:wikimedia.com

Segíti a nehézfémek kiürülését

A szulfát jellegű anyagok érdekessége, hogy szervezetünk nehezen nyeri ki táplálékból, viszont sokkal egyszerűben felszívódik bőrön keresztül. Például egy epsom sóval dúsított fürdő (a szakirodalom heti 2-3 alkalmat javasol, egy kád meleg vízbe 1 vagy 2 csésze sóval) jelentős mértékben segíti a nehézfémek kiürülését a szervezetből, amely a méregtelenítés egyik legfontosabb eleme, továbbá az izomfájdalmak, ízületi bántalmak tompítására is használható. Ugyanezen forró fürdő továbbá a megfázás megelőzésére, illetve tünetei enyhítésére is alkalmas.

Mindezen túl és még mindig a fürdőnél maradva, a magnézium természetes idegnyugtató hatása, illetve a forró fürdő közismert izomlazító hatása miatt ez a kúra még a nyugodt alvást is segíti.

Felhasználási javaslatok

Könnyebb zúzódások

Ideális lehet kisebb felületi zúzódásoknál, ha a hideg vizes borogatáshoz a rongyot olyan vízbe mártjuk, melybe előtte két evőkanál keserű sót kevertünk. Ez hűsítő szerepe mellett lohasztja is az esetleges duzzanatot.

Kisebb égések kezelése

A keserűsó ideális a kismértékben leégett bőr kezelésére. Gyulladásgátló tulajdonágainak köszönhetően csökkenti az irritációt, a viszkető érzést és a fájdalmat.

A kezelésre többféle módot is javasol a szakirodalom:

Javítja az emésztést

A keserűsó mivel elősegíti az emésztést, segít a székrekedésnél, vízvisszatartásnál. Használata belsőleg, szájon át történik: egy csésze vízben elkeverve 1-2 kávéskanálnyi keserűsót viszünk be.

Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni:

Hullámossá teszi a hajat

Keverjünk össze egy teáskanál sót + néhány csepp olíva- vagy jojobaolajat + 1/4 csésze vizet és ezt az oldatot spricceljük a megmosott hajra. Az eredmény: lágyan hullámzó, selymes frizura (különösen, ha a hajunk általában rendkívül egyenes).

Segít elűzni a lábszagot

Lábfürdő, amelybe keserűsót kevertünk, nyugtatja és pihenteti a lábat, puhítja a bőrt, elűzi a rossz szagot. Egyébként ennek a bőrpuhító hatásnak köszönhetően ideális bőrradírnak is.

Szálkák, szilánkok eltávolítása a bőrből

Ha szálka (netán fémszilánk) ment a bőrünk alá, annak eltávolítására jó módszer, ha az érintett felületet keserű sóval kevert vízben áztatjuk. Ez egyébként a mellett, hogy bőrnyugtató hatású, segít a gyulladás leküzdésében, növeli az ozmotikus nyomást, ezáltal segít kilökni az idegen anyagot a szervezetből.

Tetves és atkás állatok fürdetése

A fertőzött, tetves, kisebb testű állatok fertőtlenítésére is megoldást jelenthet a keserűsóban való átmosás, permetezés, fürdetés. Nagymamáink is így csinálták.

Fotó: hencam.com

Kártevők elleni védekezés

A vízben felhígított sós permetlevet a gyepen szétszórva természetes, nem mérgező rovar- és csigariasztót kapunk. 5 liter vízben oldjunk fel 1-2 evőkanálnyi keserűsót és 2 hetente öntözzük vele az adott területet.

Sok helyen a talajban kevés a magnézium, ezért a nem őshonos növényeknek (pl. paradicsom) a trágyával együtt nem árt némi kis keserűsót biztosítani. A virágzás nagy igénybevétel a növénynek, ügyeljünk erre.

Egy-egy növényre kéthetente bátran tehetünk egy teáskanálnyi keserűsőt.

A rózsa, a paradicsom, az azálea, rododendron különösen meghálálja. A virázó szobanövények zömére ugyanez érvényes. Fontos leszögezni, hogy amiről beszélünk az természetes trágya, a műtrágyánál nem árt minden esetben külön tájékozódni.