Tudod, milyen védett állat lehet a kertedben? Érdemes megnézni

A védett fajok ritkaságuk, veszélyeztetettségük miatt különleges helyet foglalnak el a természetvédelmi értékek sorában.
Kapcsolódó cikkek

Az 1980-as évekig a döntően a ritka, veszélyeztetett fajok oltalmára koncentrált a természetvédelem. Ennek köszönhetően természetesen a gyakoribb fajok is védelmet kaphattak. Ma már egyre fontosabb, hogy ne csak a veszélyeztetett fajokat védjük, hanem az egész, működő életközösségét, melynek részei. Az élőhelyek pusztulása nyomán a kevésbé ritka fajok is eltűnnek egy területről, annak már sokszor visszafordíthatatlan hatása van a helyi természet működésére.

Jó, ha tisztában vagyunk a növények és állatok védelmének szabályozásával, törvényi retorzióival, mert súlyos büntetéseket szabhatnak ránk.

Minden védett faj törvényes eszmei értékkel védett. A természetvédelmi érték az adott faj forintban kifejezett értéke.

Magyarország védett fajait a Wikipédia gyűjtötte össze.

Védett állatok, amik gyakori vendégei kertünknek

Smaragdzöld virágbogár – eszmei értéke 10 000.-Ft

A család kozmopolita, az egész Földön elterjedt. Általában fémfényű, közepes vagy nagy termetű, zömök bogarak. A nappali életmódú imágók fák kifolyó nedvén, erjedő gyümölcsön vagy virágok találhatóak, ahol pollennel és virágszirommal táplálkoznak. Több faj nem vesz magához táplálékot kifejletten. Lárváik korhadó fában, faodvakban, földben lévő tuskókban több évig fejlődnek.

 

Fotó: wikimedia commons

Éti csiga – eszmei értéke 2 000.-Ft

Ritkás, nedves talajú lombos erdők, kertek, parkok, rétek, bokrosok lakói. Az éti csiga legjellegzetesebb morfológiai sajátossága a külső meszes váz, a csigaház. A csigaház többrétegű, legbelül vékony gyöngyházréteg található, középen vastag kristályos mészréteg, míg legkívül fehérjéből és kitinből álló réteg található. A csigaház egész élete során együtt növekszik az állattal. Az éti csiga növényevő, a nővényi részeket reszelőnyelvükkel őrlik meg. Kerti növényinket is megeszi, megrágja.

Barna varangy – eszmei értéke 10 000.-Ft

A kifejlett barna varangy kizárólag a szárazföldön keresi táplálékát, ami elsősorban gerinctelenekből (gilisztákból, pókokból, rovarokból stb.) áll. Alkonyatkor és hajnalban aktív, nappal ritkán, inkább csak esős időben lehet vele találkozni. Táplálékát részben az „ülni és várni” módszerrel szerzi, de aktívan is keresi zsákmányát. Ritkán ugrik, inkább „gyalogol”. Ha ragadozóval találja szemben magát, akkor testét felfújja, hátsó lábát kimerevítve felemeli a testét, hogy nagyobbnak látszódjon. Bufotoxin nevű mérge igen kellemetlen élményt jelent a tapasztalatlan ragadozóknak.

Fotó: wikimedia commons

Fürge-, és zöld gyík -eszmei értéke 25 000.-Ft

Előfordul utak szélén, erdőkben, vasúti töltéseken. Kedveli a magas füvű, nedves és ugyanakkor napos lejtőket, a nyílt kevés fásszárúnak helyet adó gyepeket. Hazánkban sík-, domb- és hegyvidéken is előfordul, de az októbertől márciusig tartó időszakot fagymentes helyen, lyukakban, kövek alatt, illetve farönkökben tölti. Már kora reggel aktív állat, mind élelem, mind szaporodási tevékenység szempontjából. Szeret napozni, de a tűző erős napfényt nem annyira kedveli. Mindemellett jól viseli a hőmérséklet viszonylagos ingadozásait. Sokszor más fajokkal együtt is megtalálható, pl.: zöld gyíkkal, fali gyíkkal és az elevenszülő gyíkkal.

Fotó: wikimedia commons

Fekete rigó  és énekes rigó – eszmei értéke 25 000.-Ft

25 cm, a hím tollazata tiszta fekete, csőre és szemgyűrűje élénk narancssárga. A tojó hátoldala egyszínű sötétbarna, alul világosabb barna, sötétebb sávozással. Csőre barna, torka fehéres. A fiatalok tollazata rozsdásbarna, sűrű barna mintázattal. A fiatal hím barnásfekete, csőre barna. A nem túl ritkán előforduló, részlegesen albínó hímeken néhány tiszta fehér toll látható. A földön keresgéli táplálékát, de ősszel rájár az érett szederre, feketebodzára is. Megriasztva hangosan csetteg, hosszan ismételt figyelmeztető hangja közismert. Éneke nem olyan változatos mint az énekes rigóé, de dallamos és fuvolahangú, dallamtalan hangokkal fejezi be. Hazánkban a sík, domb- és hegyvidéken egyaránt gyakori faj. Nagyobb városokban is megtelepszik.

Fotó: wikimedia commons

Vakond  – eszmei értéke 25 000.-Ft

Erdőszéleken és nyílt vidékeken egyaránt előfordul, a mezőgazdasági területeken és kiskertekben is gyakori.  Száraz, homokos talajokban kevés táplálékot talál, ezért az ilyen helyeken csak kis számban fordul elő. Vadászterületén akár 100 méternél is hosszabb járatokat készít, az ásótevékenységről a felszínen nagy számban jelentkező vakondtúrások árulkodnak. A vakond táplálékszerzésében fontos szerep jut a hallásnak. Bár a földalatti járatrendszerben történő mozgás megkönnyítése céljából a fülkagyló hiányzik, a zsákmányállatok által keltett rezgéseket a vakond jól képes lokalizálni. Szinte kizárólag a föld alatt elejtett élőlényekkel táplálkozik, kedvenc zsákmányai a giliszták, cserebogárpajorok, lótücskök, alkalomadtán nem veti meg a dögöt sem. Növényi táplálékot nem fogyaszt.

Fotó: wikimedia commons

Keleti sün –  eszmei értéke 25 000 Ft

A keleti sün Magyarországon elterjedt faj, leginkább a fás, cserjés vidékeken megfigyelhető, lakott területen kifejezetten gyakran bukkan fel. Elsősorban napnyugta után indul táplálékot keresni, mely legtöbbször rovarokból, földigilisztából, évszaknak megfelelő bogyókból és gyümölcsökből áll, de előszeretettel fogyasztja a neki kitett, vagy éppen megdézsmált kutya- és macskaeledelt is.  Az év legnagyobb részében kimondottan magányos állatnak nevezhető, a két nem képviselői csak párzáskor keresik egymás társaságát. A fiatal sünök anyjuk nyomába szegődve derítik fel a környéket, azonban amint felcseperednek, önálló életet kezdenek. A sün látása viszonylag gyenge, de az éjszakai viszonyok között remek szaglásának és kifinomult hallásának köszönhetően kiválóan tájékozódik. Kedveli a védettebb, kevésbé nyílt helyeket, gyakran kőfalak, kerítések mentén közlekedik.

Fotó: wikimedia commons

A védett állatok további felsorolását a Wikipédia oldalán találjátok.

Forrás: wikipedia, címlapfotó: mentalfloss