Szent Mihály napi hagyományok, megfigyelések avagy holnaptól már a fű sem nő

Szent Mihály napja az egész magyar nyelvterületen a gazdasági év nevezetes fordulópontjának számított, és a pásztorszerződéseknél nagy szerepet játszott.

A Szent György napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották haza

Ez a nap a pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja is volt. A Hortobágy vidékén Mihály nap volt számukra a legnagyobb ünnep, amikor mulatságokat, bálokat is rendeztek. Egyes helyeken e reggel a templom körül gyülekeztek a pásztorok. Majd miután a szentmisén megkapták a pap áldását a munkájukra és a következő gazdasági évre, felkeresték leendő gazdáikat, ahol ünnepi lakoma és áldomás mellett kötötték meg az új szerződéseket.

A hagyomány szerint ezen a napon hajtják be a legelőről az állatokat a téli szálláshelyre

Mihály napja  a pásztorok elszámoltatásának és szegődtetésének időpontja is.   A pásztorok Csíkban még ma is ekkor térnek vissza a havasokról a jószággal. A juhászok is ilyenkor adják át a juhokat a gazdának, s kapják meg a bérüket.

Időjárásjósló napnak is tartották, mert ha Mihály itt találja a fecskéket, akkor  kellemes meleg  ősz várható.  A pásztorok az állatok viselkedéséből jósoltak az időjárásra. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét. Bácskában úgy mondják: Szent Mihálykor keleti szél igen komoly telet ígér. 

• Úgy tartották, ha a fecskék még nem mentek el Szent Mihályig, akkor hosszú őszre lehet számítani.
• Azt mondják: “Szent Mihály lova deres, behozza a telet!”
• Szeptember 29. után már nem kell a fűnyírót használnunk, állítólag ekkortól  nem nő a fű, mondják is: „Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet,” vagy “Szent Mihály-nap után egy icce víz, két icce sár.”

    Aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérdenek tanácsot.

Egy göcseji mondás szerint Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet. Vagyis aki Szent Mihály nap után is úgy öltözik, mint nyáron szokott, az nem lehet okos ember.

•  A cselédfogadás (ez felfogadást jelent) egyik időpontja.
• E napra női munkatilalom is vonatkozott. Azt tartották, hogy aki ilyenkor mos, annak kisebesedik a keze, ha pedig ruhát tereget, egész évben dörögni fog a háza felett az ég.
• Általában e nappal kezdődött a kukoricatörés, és egyéb őszi munkák. “Áldott a Szent György, átkozott a Szent Mihály!” – sóhajtották ilyenkor már a hajdani gatyás atyafiak a közelgő nemszeretem napokra gondolva, búcsúzkodván a két jeles dátum között eltelt, mezítlábas nyáridőtől.
• Ilyenkor kezdődött a szüret, országszerte híresek voltak a Mihály-napi vásárok, és a lakodalmak őszi évadját is Borszűrő Szent Mihály nyitotta. Ettől kezdve számították a kisfarsangot, amely egészen Katalin napig tartott. Ekkor kezdődik a lakodalmak őszi időszaka.

• A legény éppen Szent Mihály napján vitte el a  jövendőbelijének a jegykendőt, ha még a kisfarsang idején meg akartak esküdni. Ekkor még lehetőség volt arra, hogy a szabadban főzzenek és táncoljanak, esetleg a szabadban felállított asztaloknál étkezzenek,  hiszen a kis falusi házak nem voltak alkalmasak a nagy vendégsereg befogadására.
• Mihály napja az őszi időszak ’hivatalos’ kezdő- s a természetbeni szolgáltatások teljesítésének határnapja, egyben keresztény jócselekedetként a szegények megvendégelésének, a „szegényetetésnek” ideje is.

2015-ös  behajtás Tiszugnál

Írta: Tánczos Erzsébet – netfolk.blog