Demjén Rózsi 70 – Az istállók illata és a megnyugvást adó vidék

Hazánk egyik közel fél évszázada ismert énekese ma már vidéken (is) éli mindennapjait. Demjén Ferenc, alias Rózsi sosem bánta meg, hogy feleségével lassan negyedszázada Dióspusztára költözött. A Kossuth-díjas zeneszerző, előadóművész 70. születésnapi koncertjét 2016. december 30-án tartotta a Papp László Budapest Sportarénában.

A Diósgyőrben született zenész fiatal korát nagyrészt Budapesten töltötte. Gyermekként sokat jártak falura családjával, ahol megszerette az istállók illatát, s vele együtt a lovakat is. Régi álma volt, hogy egyszer a természet közelségében, állatokkal körülvéve élhessen. Bár erre kellett várnia, Dióspusztán – az ország déli részén, egy Szigetvártól 10 kilométerre fekvő vidéki faluban – megnyugvásra talált, imád ott élni.

Sokakat meglepett, hogy elhagyta a fővárost és egy gyönyörű vidéki tájra költözött. Mi volt a fő indíték?

Gyerekkorom élményei meghatározták életfelfogásomat. Tiniként szerettem meg a vidéket, a vidéki életmódot, a természetet, a zöldet. Rebeccával kötött házasságom elején adódott a lehetőség, hogy hozzájussunk egy dióspusztai tanyaházhoz. A kezdetekben csak hétvégenként töltöttük ott szabadidőnket. „Menekülő helyünkön” a csend, a környezet és a vidéki idill lenyűgözött. A nyolcvanas évek végén megvásároltunk egy parkot egy romba dőlt, tízhektáros kúriával szintén Dióspusztán. Sok munkába tellett, míg rend lett a birtokon és új ház is került rá. A főváros számos lehetőséget nyújtott nekem, amit vétek lett volna kihagynom, de ma már a vidéki környezet az én igazi világom.

Teljesen kizárta az életéből Budapestet?

Ezt azért egy aktív zenésznek, így nekem sem lehet. Ott is van egy lakásunk, s hetente legalább egyszer, de van, mikor többször is Pesten tartózkodom. A találkozóimat mindig oda szervezem, de ha próbálunk, turnéra indulunk, vagy barátaimmal beülünk valahova, akkor is fel kell utaznom. Ugyanakkor a vidéki hangulat miatt szívesebben dolgozom otthon.

Hogyan képzeljük el a birtokát?

Hatalmas erdős területen élünk, ahol élénkzöld pázsitból sincs hiány. Tyúkokat ugyan nem nevelünk, de a parkban tartunk állatokat: a hét ló és a négy csacsi mellett kutyák és macskák is élnek a birtokon. A lovaknak három karámot, egy istállót, mi több futópályát és gyakorlópályát is építettünk. A halastó sem hiányzik a környezetből, hiszen szeretek horgászni. Sajnos a konyhakerttel nincs időm foglalkozni a mindennapi telefondömping és a zene mellett.

Ismeri a környékbelieket?

Nem csak ismerem, hanem baráti viszonyt ápolok a helyiekkel. Mivel egy, a Somogyapáti északi részén elfekvő elszigetelt pusztáról beszélünk, így mindössze hatvanan lakunk a településen. Egy igazi vidéki közösséget alkotunk.

Gyakoriak a meglepetésszerű rajongói látogatások?

Nem. Egyébként sem szeretem, ha a magánszférámba tolakszik valaki, de itt nehezen is találnának meg, mivel nagyon eldugott helyen fekszik a birtokunk. Jobban kedvelem, ha a színpad előtt tombolnak a rajongók, de az is más, ha az utcán szólítanak le.

Van jövője Dióspusztának?

Természetesen. E falu már ideköltözésünkkor is fejlődött, s az elmúlt években rengeteg külföldi befektető érkezett a környékre. Holland és svájci vállalkozók már rendezvénytermet, s éttermet is nyitottak itt nemrégiben. Pezseg az élet, de a csend, a nyugalom továbbra is itteni életünk fontos része maradt.

Fotók: MTI