Megérzik a csapadékot és a napsütést az időjós növények

Ha figyelemmel követjük a növények, virágok életét, ha megismerjük a szokásaikat, a viselkedésüket és a mindennapjaikat, rájövünk, hogy menny dolgot közölnek velünk. Ezeket a szavak nélkül elmondott jelzéseket nekünk meg kell értenünk, de, ha megismerjük őket nem lesz nehéz feladatunk.

A növények életére is hatással vannak az időjárás változásai

Elsősorban a napfény, a hőmérséklet és a csapadék, melyekre ők is, a tőlük telhető módon reagálni tudnak. A növények időjóslásának a legnagyobb része a csapadék jövendölésére vonatkozik, melynek alapja a levegő páratartalmának a megemelkedése.

Kapcsolódó anyag >>> Ismerd meg a legszebb talajtakaró virágokat

Egyes növények már jó előre megérzik, ha a csapadék közeleg, melyhez segítséget nyújt a számukra a levegő páratartalma, mely ez eső érkezésével fokozatosan emelkedni kezd. A növényekben folyamatos a nedvkeringés, a vizet a gyökérzeten keresztül veszik fel, és a levelek gázcserenyílásain keresztül párologtatják el. A párologtatás azért szükséges, hogy fenntartsa bennük a víz keringését, ezzel a tápanyag felvételt a talajból, valamint nem elhanyagolható, hogy ennek köszönhetően a növényt folyamatosan hűti is. Amikor a környezetük páratartalma megemelkedik, akkor a vízgőz nem tud zavartalanul kiáramlani a kis gázcserenyílásokon, azonban a tápanyagfelvétel semmiképpen sem állhat meg. Ennek fenntartása érdekében, a növény elkezdi magából, apró cseppenként kipréselni a benne lévő vizet.

Így az eső előtt 1-2 nappal a vadgesztenye, akár 3 nappal pedig a juharfélék „könnyezni” kezdenek, mely az imént leírt folyamat hatására jön létre.

De nem csak a fák jósolják meg az előttünk álló időjárást, hanem a virágos növények is. Számunkra a legszembetűnőbb az lehet, amikor a virágok kinyílásukkal vagy összecsukódásukkal jelzik a fény intenzitásának a változását. Szép napos időben a növények legtöbbje arra törekszik, hogy virágzatuk nyitott legyen, leveleiket pedig a tőlük telhető módon, az éltető fény felé fordítsák. Azonban mihelyst beborul az ég, a virágok szirmai összezáródnak, mellyel a növény ivarszerveit védi az eső cseppjeitől, ami kárt okozhat bennük.

Az időjárás változásait jelzik, akár a saját kertünkben is megfigyelhetjük

Szemmel követhetjük a növények változásokra bekövetkező viselkedéseiket. Ilyen például a kora tavasztól szirmait bontogató százszorszép, a gyerekek kedvelt növénye a pongyola pitypang, a narancssárga szirmokkal büszkélkedő körömvirág, a téli álmából elsőként felébredő hóvirág vagy a sokunk által oly kedvelt tulipán. De kiváló időjósok a martilapuk, a salátaboglárkák, a tavaszi héricsek, a kikericsek, a bogláros szellőrózsák vagy éppen a sáfrányok is.

Vannak olyan virágos növények is melyek a borús, hideg időben nem összezárják szirmaikat, hanem apró fejeikkel bókolva, előre hajlanak, ilyen az árvácska és a vadmurok. A terebélyes harangvirág, a nehézszagú gólyaorr, a réti boglárka, vagy a fekete csucsor pedig kocsányait hajtja le, aminek következtében a virágok szégyenlősen a talajt figyelik.

Az imént említetteken kívül olyan virágos növényt is ismerhetünk, melynek nem csak virágzata, hanem levélzete is reagál az időjárás változásaira. Ez pedig nem más, mint az erdei madársóska. Napos időben zöld levelei, melyek a lóheréhez hasonlítanak, szétnyitva szívják magukba a fényt, míg estefelé vagy hűvös időben a levélnyélhez lapulnak.

Számos növény él köztünk melyeknek, ha életét és viselkedését megismerjük, akkor szavak nélkül is megértjük azt, amit közölni szeretnének velünk.

Szerző/fotók: Miskolczi Tímea Panny – Címlapfotó/pixabay