Kövirózsa: többet tud, mint gondolnánk

A népi gyógyászatban a kövirózsa az egyik legrégebben használt, elsősegélynyújtásra alkalmas növényünk, melyet gyakran neveznek még fülfűnek, kőrózsának és mennydörgőfűnek is.

A kövirózsa latin neve sempervivum, azaz örökké élő – ez a név a növény szívósságára és remek túlélő és alkalmazkodó képességére utal. Bálint gazda “koplalóművésznek” becézi.

A növényhez hiedelem is kötődik. A IX. században Nagy Károly utasítására minden háztetőre kövirózsát kellett ültetni, hogy megvédje az ott lakókat a villámlástól és a boszorkányságtól.

A kövirózsa a varjúhájfélék (Crassulaceae) családjába tartozó örökzöld pozsgás növény, melynek a leveleit használják fel gyógyászati célokra. A kövirózsa fontos alkotóeleme a kiskertek sziklakertjeinek, valamint egyéb napos sziklákon, tetőcserepeken, falakon megtalálható.  Számos fajtája létezik. Levelei színének árnyalta típusonként eltérő. Magyarországon vadon csak a Villányi hegységben fordul elő, termesztett körülmények között azonban gyakran találkozhatunk vele – írja az egészségtér.hu

Fotó: about garden.com

Hatóanyagai
A kövirózsa leveleiben nagy mennyiségben halmozódik fel szénhidrát, citromsav, almasav és malonsav mellett különféle aminosavak. Ilyen szabad aminosavak közül jelentős az aszparaginsav és a fenolkarbonsav. A növény tartalmaz még kvercetin-, kempferol- és flavon glikozidokat, cserzőanyagokat. Jelentős a kövirózsa C-vitamin és a nyálka anyag tartalma is.

Fotó: commons média

A kövirózsa gyógyhatása