Mediterrán álomotthon magasodik Szentendre felett

Hagyományőrzés, értékteremtés, otthonosság sugárzik a minden szegletében gyönyörű házból.
Kapcsolódó cikkek

A Szűcs Endre vezette Mérmű Építészeti Irodát a Balaton-felvidéki hagyományos népi építészet őrzőjének és a magyar népi értékek átmentőjének tartja az építész társadalom, ám a – felvételeinken is látható – meredek szentendrei domboldalba, az ottani környezetbe illő mediterrán lakóház megépítésével azt bizonyították: számukra nincs lehetetlen, megvalósíthatatlan feladat.

A megrendelő elképzelésének megvalósításához hozzájárult, hogy korábban ismerték, hiszen a Mérmű Stúdió tervezte balatoni nyaralóját, s a kihívást erősítette a kiváló szakember, Sallós Csaba terve. A kezdetekre a szakember így emlékezett:

Az építtetőnek kivételesen jó az ízlése, szereti a régi patinás építőanyagokat, a hagyományos építési technikát, és úgy gondolta, Szentendrén toszkán és provanszi minták alapján mediterrán épületet terveztet. Az irodába elhozott magával egy halom folyóiratból kitépett oldalt olasz és francia házakkal, valamint az épület U-alakú elrendezését is megfogalmazta magában.

Az építtető gyűjtő szenvedélyének eredményeként a bontott téglák és a bontott fagerendák már az építkezés megkezdése előtt hegyekben álltak a telken. A tulajdonos alkalmi vételként egy Duna-kanyarbéli kőbányából robbantott követ kapott, és ezeket a kilós kenyér formájú darabokat a kőművesek nem kis fáradtságába került beépíteni. A tetőre a patinásított kúpcserepeket Olaszországból érkeztek. A fafödém deszkázata a kivitelező ötlete alapján a pilisi erdőkből származó szélezetlen deszkákból készült, a faanyag beépítés után narancsolajjal kezelték, ami kellemes illatot árasztott magából már az építkezés alatt is. Az ablakok bontott tégla keretezése egy nyugdíjas, „utolsó munkára visszahívott” sváb kőműves mester keze munkáját dícséri.

Az épületet végül – a tervező ajánlásait figyelembe véve – úgy alakították ki, hogy a lépcsőfordulóban fél szint eltolással érkezünk meg, innen lefelé a nappaliba jutunk. A központi udvarra – ahová a nappaliból lehet kilépni – az egyik oldalról a szülői háló, a másik oldalról az étkező-konya néz. Fent három gyerekszoba kapott helyet fürdővel, gardróbbal. Bár az épület alápincézett, a garázst az építtetővel egyetértésben teljesen külön, a telek alsó részén helyezték el, így a garázsajtó, és a rámpa nem rontja el a mediterrán atmoszférát.

Az építtető kedvenc helye a négy és fél méteres átmérővel épült bontott tégla boltív alól a gyönyörű kilátás felé néző fedett terasz. Ez tulajdonképpen egy nyári konyha, ahol sütni és főzni is lehet, mégpedig gázpalackos készüléken, vagy akár faszénen is.

A belső terek kialakítása méltó az épület hagyományőrző külsejéhez, stílszerűen a mediterrán tájak derűs, békebeli hangulatát idézi.

Fotók: Székely Péter