Hungarikum lett Székelyföld és Erdély jellegzetes süteménye

A Hungarikum Bizottság egyhangú döntéssel hungarikummá nyilvánította csütörtöki ülésén a kürtős kalácsot - jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter sajtótájékoztatón Budapesten.

A Hungarikum Bizottság minden segítséget megad a kürtős kalács jogi védelméhez – tette hozzá a miniszter, aki az erdélyi, a székely és a magyar hagyomány részének nevezte ezt az édességet.

Erdélyben a magyar identitás kifejezője a kürtős kalács, amely a régi konyha kreativitását is jelképezi.Kialakulása

A parázs fölött, forgatott dorongon sült sütemények családjára vonatkozó első ismert, középkori utalás egy 1450 körüli heidelbergi kéziratban található. A leírás szerint sütődorongra kelt tésztából készült csíkot kell föltekerni csavarvonal alakban, majd tojássárgájával való kenegetés után lehet azt kisütni – írja a Wikipedia.

A kürtős kalács manapság leggyakrabban sütött formája a magyar nyelvterület keleti peremén, az erdélyi Székelyföldön fejlődött ki a 20. század első felében: a dorongon levő nyers sütemény felszínét elsimítják, általában úgy, hogy egy lapos felületre szórt kristálycukorba hengergetik azt.

Fotó: Thinkstock

Elterjedése

A kürtős kalács a 18. század elején vált népszerűvé a magyar nemesség körében. Német (osztrák vagy szász) eredetére utal az a tény, hogy egy konzervatív erdélyi nemes, Apor Péter, 1736-ban megjelent Metamorphosis Transylvaniae című írásában nem említi a hagyományos magyar étkek között, noha tudjuk, hogy a felesége konyhájában sütötték.

Az 1989-es rendszerváltás után elsősorban a székely falvakba látogató magyarországi turistákat kínálták meg vele, így a Székelyföld- és Erdély-imázs elmaradhatatlan eleme lett.

Ez a korábban csak a székely falusi közösségekben megőrzött gasztronómiai hagyomány, elsősorban a turizmus révén, fokozatosan visszakerült a magyar elitkultúrába.

Napjainkban már nemcsak a magyar nyelvterületen sütik a kürtős kalácsot. Elsősorban a nemzetközi munkamigrációnak, másodsorban pedig a turizmusnak köszönhetően az egész világon készítik, és nemcsak székely vagy magyar, hanem európai süteményként, gasztronómiai jelképként is számon tartják.

Az eddigi hungarikumok

a) Agrár- és élelmiszergazdaság

1. Pálinka
2. Törkölypálinka
3. Csabai kolbász vagy Csabai vastagkolbász
4. Magyarországi Tokaji borvidéken előállított Tokaji aszú
5. Hízott libából előállított termékek
6. Gyulai kolbász vagy Gyulai pároskolbász
7. Szikvíz
8. Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény
9. PICK Téliszalámi
10. Magyar akác
11. Magyar akácméz
12. HERZ Classic téliszalámi
13. Makói hagyma
14. Szegedi fűszerpaprika-őrlemény
15. Magyar szürke szarvasmarha
16. Unicum keserűlikőr

b) Egészség és életmód

17. Béres csepp és Béres Csepp Extra
18. ILCSI szépítőfüvek natúrkozmetikai termékek
19. Magyar Védőnői Szolgálat, mint nemzetközileg is egyedülálló, tradicionális ellátási rendszer
20. A Hévízi-tó és a tradicionális hévízi gyógyászat

c) Épített környezet

d) Ipari és műszaki megoldások

21. Kürt Adatmentés
22. Zsolnay porcelán és kerámia
23. Neumann János életműve az informatika és a számítógépek világában

e) Kulturális örökség

24. A táncház módszer mint a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje
25. Mohácsi busójárás, maszkos télűző szokás modellje
26. Solymászat mint élő emberi örökség
27. A Matyó népművészet – egy hagyományos közösség hímzéskultúrája
28. Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út
29. Hollókő ófalu és környezete
30. Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete
31. Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta
32. Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője
33. Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj
34. A Tokaji történelmi borvidék kultúrtája
35. Herendi porcelán
36. Magyar operett
37. Kassai-féle lovasíjász módszer
38. Halasi csipke
39. Kalocsai népművészet: írás, hímzés, pingálás
40. 100 Tagú Cigányzenekar – A zenekar világhírű művészi és hagyományőrző gyakorlata
41. Gróf Széchenyi István szellemi hagyatéka
42. Klasszikus magyar nóta
43. Zsolnay Kulturális Negyed
44. Tárogató
45. Vizsolyi Biblia
46. IX-XI. századi Magyar íj

f) Sport

47. Puskás Ferenc világszerte ismert és elismert életműve

g) Természeti környezet

48. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai

h) Turizmus és vendéglátás

49. Karcagi birkapörkölt
50. Gundel örökség  – Gundel Károly gasztronómiai és vendéglátóipari öröksége és a Gundel Étterem