Az úgynevezett görögdinnyehó létező jelenség, de senkit ne csapjon be a finoman hangzó neve még annak ellenére sem, hogy sokak szerint még az illata is hasonlít az egyik legkedveltebb nyári gyümölcsére, írja a House Beautiful.
A rózsaszín hó egyáltalán nem feltétlen nem jó dolog, az anyatermészet nem akar új trendet bevezetni. De egész pontosan miről is van szó?
A Chlamydomonas nivalis alga nem sokkal nulla fok alatti hőmérsékleten fordul elő a hókupacokban, általában a hegytetőkön és a gleccserek tetején. A zöldalgák közé tartozó egysejtűben a klorofill mellett egy vöröses árnyalatú karotinoid pigment is található, utóbbi miatt mutat látványos árnyalatot.
A hónál sötétebb alga által elnyelt napfénytől enyhén felmelegszenek az élőlénnyel érintkező hókristályok, és részben folyékony vízzé olvadnak. A hóalgák akár 25 centiméter vastag hóréteget is megfesthetnek.
A hóalgaként, vörös és vérhóként is ismert jelenséget a világ szinte minden pontján észlelték már a Himalájától kezdve az Arktiszon át Antarktiszig. Néhány napja pedig az egyesült államokbeli Waterton Glacier Nemzetközi Békeparkban.
Nem a látvány viszont az egyetlen ok, amiért a görögdinnyehóra érdemes odafigyelni, ugyanis a gyorsuló gleccserolvadások szempontjából aggodalomra ad okot.
A Nature Communications című tudományos lapban publikált írás szerint a rózsaszín hó döntő szerepet játszik az albedó csökkentésében, ezzel mérjük az egy felületre érkező elektromágneses sugarak visszaverődési képességét. Magyarul nő az olvadási arány, ezért a jelenséget a klímamodellekben is figyelembe kell venni a jövőben.
Bármilyen jól is néz ki, a fentiek tudatában mi inkább a fehér hó mellett tesszük le a voksunkat.